Az idén 20 éves Krisna-völgy biokertészete messze földön híres. A termelt fajok- és fajták tekintetében is egyedülálló, és kertészeinek rátermettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egész éven át ellátják zöldséggel a 130 fős közösséget. Érdemes időről-időre ellátogatni ide, hiszen a rengeteg tapasztalat, elméleti- és gyakorlati tudás valóságos kincsestára.
Mostani sétánkon vezetőnk Bálamódaka dásza (Antal Balázs), a zöldségtermesztés irányítója. A téma iránt érdeklődőknek mindenképpen érdemes ellátogatniuk a Krisna-völgyi kertészet általa írt, rendszeresen frissülő blogjára is! Katt ide: krisnakert.hu
Krisna-völgy kertészetében az idei szezon is korán kezdődött, hiszen az első magvetések már február utolsó hetében megtörténtek. Elvetették a folytonnövő paradicsomokat (összesen 16 fajtát), a zöldpaprikát (12 fajta) és a padlizsánokat (10 fajta). Már a tűzdelésen is túl vannak az első brokkoli- és karfiol növénykék.
Ezekből a legkorábban elvetett magokból fejlődő palánták hamarosan a Krisna-völgyi fűtetlen fólia- illetve üvegházakba kerülnek kiültetésre.
A palántanevelés ideje fajonként változó, átlagosan 4-6 héttel számolnak. A főkertész azt is elmondta, hogy érdemes 2-3 hetes szakaszokban vetni a különböző növényekből, hogy később folyamatosan lehessen betakarítani.
A magvetéshez laza, ám mégis jó víztartó képességű közeget használnak: alaposan megszitált komposztot és perlitet kevernek össze, és ebbe vetik a magokat. A szaporítóládába vetett magvak, és az áttűzdelt palánták egy fűthető mélyágyba kerülnek. A fagyos éjszakákon a fekvőkéményes kályha melege védi őket.
Honlapunk rendszeres olvasói jól tudják, hogy Krisna-völgyben a vetés előtt beáztatják a magokat. A langyos gyógyfű-tea, tej vagy savó segíti a csírázást, egyúttal megelőző növényvédelem is, mert pusztítja a maghéj felszínén lévő káros mikroorganizmusokat.
Jól bevált Krisna-völgyi recept:
A következő növényeket egyforma mennyiségben keverjük össze szárazon: körömvirág, macskagyökér, tölgyfakéreg, cickafark, csalán. Forraljunk fel 1 liter vizet, majd rakjunk hozzá a keverékből 1 evőkanállal. Zárjuk le a lángot és hagyjuk állni 10 percig. Ezután szűrjük le, majd a még langyos teába áztassuk be a vetésre szánt magot. Apró magokat 3-4 órán át, nagyobb magokat 1-2 napon át kell áztatni.
Ezzel az áztató teával a csírázás 1-3 héttel megrövidíthető, valamint a növények is ellenállóbbak lesznek.
A tökféléket (tök, uborka, dinnye) a legjobb tejben, a babféléket pedig tejsavóban áztatni.
Dúsan csíráznak már a zeller, petrezselyem és gumós édeskömény vetések is. Lényeges tudni, hogy a petrezselyem (és a paszternák) magja rendkívül lassan csírázik, akár 3-4 hétig is elhúzódhat a csírázásuk.
A vetés idejének megválasztásához Krisna-völgyben a holdnaptárra alapozott vetési naptárat használják. (A haszonnövény felhasznált része szerint a megfelelő gyökér- levél- virág- vagy termésnapot választják.) A vetési naptárat papír alapú kiadványként forgalmazza a Biodinamikus Közhasznú Egyesület (1061 Budapest, Anker köz 2-4.), de az interneten is elérhető a következő linkre kattintva: naptarak.com
A palánták kiültetése előtt alaposan előkészítik a fóliák és az üvegház talaját: felszedik a letermett téli zöldségeket (spenót, saláta), illetve a mulcsanyagot, és az ágyakat alaposan felkapálják.
Az előkészített talajba ültetik ki néhány hét múlva a felsorolt fajok palántáit, illetve újra vetnek egyes hidegtűrő levélzöldségeket: spenótot, rukkolát, koriandert, salátát. Így folyamatosan kerülnek a konyhára a kiváló étrendi hatású és ízletes levelek. Ugyancsak ezekben a hetekben vetik helybe a hónapos retket.
Mindeközben – amikor az időjárás engedi – a szabadföldi zöldségeskert ágyásainak talaját is előkészítik. A vetésváltásnak megfelelően vándoroltatott ágyások közül azokba kerül istállótrágya, ahol idén tápanyagigényes fajokat ültetnek (tökfélék és uborka, káposztafélék).
– Kun András –