Védák személyisége így szólt: Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked, az Úrnak, aki a jóság kötőerejének menedéke s így minden vallás, lemondás és vezeklés forrása vagy, mert transzcendentálisan az anyagi kötőerők fölött állsz, és senki sem ismer Téged vagy valódi helyzeted.
MAGYARÁZAT: Az anyagi világban a három anyagi minőség vagy kötőerő hármasságával találkozunk. Az Úr Visṇu a jóság kötőerejének felügyeletét vállalta magára. Ez a kötőerő a forrása a vallásnak, a tudásnak, a lemondásnak, a gazdagságnak stb., ezért igazi béke, jólét, tudás és vallás egyedül akkor lehetséges, ha az élőlények az anyagi világban a jóság kötőerejének hatása alatt állnak. Amint a másik két kötőerő, a szenvedély és a tudatlanság irányítja őket, feltételekhez kötött, bizonytalan életük elviselhetetlenné válik. Az Úr Visṇu azonban eredeti helyzetében mindig nirguṇa, ami azt jelenti, hogy transzcendentálisan az anyagi minőségek fölött áll. Guṇa tulajdonságot és kötőerőt, nir pedig tagadást jelent. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincsenek tulajdonságai. Transzcendentális tulajdonságai vannak, s általuk jelenik meg és nyilvánítja ki kedvteléseit. Igazi transzcendentális tulajdonságokkal rendelkező megnyilvánulását sem a Védák tanulmányozói, sem a kiváló, hatalmas félistenek, például Brahmā és Śiva nem ismerik. Valójában a transzcendentális tulajdonságok csak a bhakták számára nyilvánulnak meg. A Bhagavad-gītā is megerősíti: az ember pusztán az odaadó szolgálat végzésével megértheti a Legfelsőbb Úr transzcendentális helyzetét. Akik a jóság kötőerejében élnek, azok részben szert tehetnek a transzcendentális megértésre, ám a Bhagavad-gītā azt javasolja, hogy az embernek túl kell lépnie ezen. A védikus elvek a három anyagi kötőerőn alapszanak. Túl kell lépnünk e három kötőerőn, s akkor tiszta és egyszerű lelki élet vár ránk.
(Srímad-Bhágavatam 4.7.40.)