Vajon tényleg boldogtalan nemzet vagyunk? Miben mérhető a boldogság? Mérhető egyáltalán? Mi dönti el, hogy valaki boldog-e, vagy sem? Mi a boldogság kulcsa? – a Hír24 Isten tudja rovatának legújabb kérdése.
Mi lehet az oka annak, hogy a magyarokat az egyik legboldogtalanabb nemzetnek tartják?
Minden népnek, nemzetnek megvan a maga alaphangulata, ami pedig egyértelműen a közös karmának tudható be. Az, hogy ki milyen családba, városba, országba, stb. születik, nem a véletlen műve. A hasonló sorsú embereket a természet törvénye egymáshoz tereli. Egy nép hangulata az egyéneken múlik, az egyén pedig felelősen dönthet saját hangulatáról, és befolyásolhatja saját boldogságérzését.
A boldogság-faktort nagy divat különféle anyagi mérőszámokkal mérni – az átlagkereset, a testi egészség, az élethossz, vagy a társadalmi rétegek jövedelmi különbségei alapján. Mindezek befolyásolnak bennünket, ám elsősorban az anyagi testünkre hatnak, amellyel – a védikus tanítások szerint – nem vagyunk azonosak. Az átmeneti anyagi teremtést átmeneti érzések is jellemzik, ahogy azt a Bhagavad-gítában Krisna a következő hasonlattal jellemzi: „A boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Óh, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy zavarnák őt.”
Mi akkor a tartós boldogság? A mondás szerint mindenhol jó, de legjobb otthon – a valódi boldogság a Krisna-tudat tanításai szerint az, ha visszanyerjük eredeti, lelki helyzetünket, azaz kapcsolatba kerülünk Istennel, és szerető szolgálatába kezdünk. A belső lelki elégedettség akkor tud létrejönni, ha a természetünknek megfelelő élethelyzetben vagyunk: tudatosak vagyunk arról, hogy nem a test, hanem örök lélek vagyunk és valódi természetünknek megfelelő tevékenységeket végzünk. Egyszerű, tiszta, lelki tartalmakkal teli életet élünk Istennel a középpontban.
A magyarokat (vagy más népet) valószínűleg azért tartják boldogtalan nemzetnek, mert a boldogság állapotát kizárólag anyagi tényezőktől teszik függővé, vagyis illúzióban vannak az élet célját illetően.
Madhupati Dász (Mérő Mátyás)
Vaisnava (krisna-hívő) lelkész