2004. december 23., csütörtök 18:06
Magyar Rádió Online
Európa húsz országában és az Egyesült Államokban készítettek felmérést arról, hogy mennyire vallásos a lakosság, és a hívők mennyire gyakorolják vallásukat. Az eredmény – bizonyára nem meglepően – azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók, a kisebb településen élők és a 60 éven felüliek többsége kötődik egyházakhoz.
A magyar felnőtt lakosság 58 százaléka azonosul többé-kevésbé valamilyen vallással. Az arány jóval alacsonyabb a közép-európai átlagnál. A magyarországihoz képest a vallásosság csak Belgiumban, Németországban, Hollandiában és Csehországban kevésbé elterjedt. Különösen nagy számban hisznek a polgárok Romániában, Törökországban és Görögországban.
Magyarországon a magukat valamilyen fokon vallásosnak tartók közel egynegyede szinte soha nem jár templomba. Ez azt jelenti, hogy összesen három és félmillió magyar felnőtt életéből kimarad a templom, mint a vallásgyakorlásának helyszíne. Ezzel szemben a közép-európai átlagnak csak 12 százaléka hagyja ki életéből a templomot. A legalább heti rendszerességgel templomba járók aránya Magyarországon 15 százalék. Ehhez képest ez a mutató egyedül csak a bolgároknál alacsonyabb. A bolgárok 6 százaléka jár hetente legalább egyszer templomba, és 40 százalékuk szinte soha.
A 21 vizsgált országból 13-ban a vallásosak többsége katolikus, majdnem teljesen katolikus országok 90 százalékot meghaladó aránnyal Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Szlovénia és Belgium. Magyarországon a vallásosak 74 százaléka tartja magát katolikusnak, további 21 pedig protestánsnak. Észak-Európában viszont Dániában, Finnországban és Svédországban 90 százalék körüli részesedéssel a protestantizmus dominál.
Arra a kérdésre, hogy hisz-e Istenben, bármely természetfeletti lényben, vagy teremtőben a magyarok 55 százaléka válaszolt igennel. Ebben a kérdésben a magyarok megint csak elmaradnak az igen 78 százalékos közép-európai és 68 százalékos nyugat-európai átlagától.
Bálint István