Az ENSZ előrejelzése szerint a világ népessége 9,6 milliárdra nő 2050-ig, ami közel 30%-os növekedést jelent a jelenlegi, 7,4 milliárdhoz képest. Ha jelenlegi étkezési szokásainkat addig megtartjuk, akkor 2050-ig globálisan 200 millió tonnával kell növelnünk a hústermelést, ami – a jelenlegi becslések szerint –egyszerűen lehetetlen. Mi történik, ha akár csak egyetlen napra mind többen és többen választanak növényi alapú fogásokat? Júniusban a Húsmentes Hétfő akciókkal, október 1-én a Vegetáriánus világnappal szeretnék felhívni a figyelmet szakértők, környezet- és állatvédők a húsmentes étkezés fontosságára.
1 EMBER / 1 HÚSMENTES NAP
Egy ember ezzel például annyival kevesebb vizet használ el, amennyi 9 ember napi vízfogyasztásával egyenlő, illetve 11 gramm egészségtelen zsiradékkal fogyaszt kevesebbet, ami 2 teáskanálnyi vajnak felel meg.
NÉGYTAGÚ CSALÁD / 1 HÚSMENTES NAP
Ha egy négytagú család ma kivételesen csupa növényi alapú ételt fogyaszt, tagjai annyi üvegházgázzal bocsátanak ki kevesebbet, mint amennyit egy villanyégő fogyaszt 16 nap alatt és annyival kevesebb vizet használnak el, mint amennyit 1 ember fogyaszt 1 hónap alatt.
HARMINC FŐS OSZTÁLY / 1 HÚSMENTES NAP
Ha egy harmincfős osztály valamennyi tagja úgy dönt, hogy inkább holnapra hagyja a húsevést, annyi üvegházgázzal kevesebbet bocsátanak ma ki, mint amennyit egy iskolabusz bocsát ki közel 600 km alatt és annyi energiával fogyasztanának kevesebbet, mint amennyit 137 óra alatt fogyaszt egy televízió.
500 FŐS CÉG / 1 HÚSMENTES NAP
Ha egy ötszáz főt számláló cégnél ma valamennyi munkavállaló a vegetáriánus menüt választja az éttermi kantinban és a nap további részében sem esznek húsos ételt, összesen annyi kalóriával fogyasztanak kevesebbet, mint amennyit 18 férfi fogyaszt egyetlen nap alatt és annyi üvegházgázzal bocsátanak ki kevesebbet, mint amennyit egy London-Zürich közti repülőjárat bocsát ki 6x fordulva oda-vissza. Sőt, annyival kevesebb vizet használnak el egy nap alatt, mint amennyit 1 ember fogyaszt 1 év alatt.
50 EZER SZURKOLÓ / 1 HÚSMENTES NAP
Ha egy 50 ezer férőhelyes, telt házas stadion valamennyi vendége csak 24 óráig kibírná hús nélkül, akkor a hústermeléshez 19 futballpályával egyenlő méretű termőfölddel kevesebbre lenne szükség egy nap és annyi üvegházgázzal bocsátanának ki kevesebbet, mint amennyi 9,7 háztartás éves energiafogyasztásából ered.
A húsmentes hétfő kezdeményez a világon nem az egyetlen megmozdulás a Föld zöldebb jövőjéért. A vegetarianizmust számos vallási szervezet és környezetvédő mozgalom propagálja nem csak vízvédelmi, hanem sokkal inkább etikai, vallási, emberségi okokból. A védikus filozófia szerint a húsevés súlyos bűn, mivel általa más élőlények elpusztítását támogatjuk, erőszakos tettek követünk el. A testet úgy fenntartani, hogy egy kifinomult idegrendszerű élőlény, egy állat testét áldozzuk fel ezért olyan károkozás, amely karmát, vagyis negatív visszahatást termel ránk nézve.
A húsevés leginkább a szokásokon múlik. Noha a mai nyugati társadalomban népszerű nézet, hogy a hús szükséges a megfelelő fehérjebevitelhez, testünk egészségéhez, valójában a hús számos más problémát okoz testünkben, pl. koleszterinszint emelkedése, szív- és érrendszeri bajok vagy éppen köszvényes betegségek, és gyulladásos bajok, míg a fehérjét hüvelyesekből is megkaphatjuk testünk számára. Az állati eredetű élelmiszerek közül a védikus kultúra egyes egyedül a tejtermékeket javasolja, mivel ez nem jár együtt az állat elpusztításával. De itt is fontos, hogy olyan forrásból szerezzük meg azt, ahol emberségesen, életük végéig, természetes elhullásukig jámbor körülmények között élhetnek az állatok. Így valódi szimbiózis alakulhat ki ember és állat között.
Śrīla Prabhupāda a Krisna-tudat Nemzetközi Közösségének kiemelkedő tanítója egy beszélgetésében így magyarázza a húsevés problémáját:
“Daniélou kardinális: A kereszténységben kétségtelenül tilos az ölés, de mi abban hiszünk, hogy különbség van az emberi lény élete és az állatok élete között. Az emberi lény élete szent, mivel az ember Isten mására készült, ezért tiltott az ember ölése.
Śrīla Prabhupāda: De a Biblia nem csupán azt mondja: „Ne öld az emberi lényeket.” Általában mondja: „Ne ölj!”
Daniélou kardinális: Mi abban hiszünk, hogy csak az emberi élet szent.
Śrīla Prabhupāda: Ez az önök magyarázata. A parancsolat: „Ne ölj!”
Daniélou kardinális: Az embernek szüksége van az állatok megölésére, hogy legyen mit ennie.
Śrīla Prabhupāda: Nem. Az ember ehet gabonát, zöldségeket, gyümölcsöt, tejet.
Daniélou kardinális: Húst nem?
Śrīla Prabhupāda: Nem. Az ember vegetáriánus ételre van teremtve. A tigris soha nem jön oda, hogy megegye a gyümölcsöt. Az ő előírt étele az állati hús. Az ember étele azonban a zöldségek, a gyümölcs, a gabona és a tejtermékek. Hogyan mondhatja ön, hogy az állatok megölése nem bűn?
Daniélou kardinális: Hiszünk abban, hogy ez indíték kérdése. Ha az állat megölése azért van, hogy enni adjon az éhesnek, akkor jogos.
Śrīla Prabhupāda: De nézze csak a tehenet: megisszuk a tejét, ezért ő az anyánk. Egyetért ezzel?
Daniélou kardinális: Igen, természetesen.
Śrīla Prabhupāda: Tehát ha a tehén az anyánk, hogyan támogathatja a megölését? Ön elveszi tőle a tejet, aztán amikor a tehén megöregszik és nem tud tejet adni, akkor ön elvágja a torkát. Ez egy nagyon emberi tett lenne?” – Az önmegvalósítás tudománya 4.3.
Ha kedved lenne megkóstolni sokrétű, változatos, ízletes vegetáriánus ételeinket, látogass el a Lélek Palotája csillaghegyi büféjébe (Lehel u 15-17.) vagy Govinda éttermeink egyikébe.