Dīvali az új esztendő, az újrakezdés és a Fény örök ünnepe, amely minden évben emlékeztet bennünket arra, hogy ideje kissé befelé figyelnünk, számot vetnünk, s közben a transzcendens, örök és egyetemes értékek felé fordulnunk.
Az Úr Rāmacandra, a Föld jeles uralkodójaként minden mozzanatával, minden egyes tettével példát mutat számunkra. Habár képes lett volna egymaga is megvívni a megátalkodott Rāvaṇával, Rāma nem egyedül szállt szembe a démonnal, hanem olyan közösséget formált, ahol medvék, majmok, a legkülönfélébb lények és olyan kiváló személyek is mint maga Hanumān, közös erővel, egy célért harcoltak oldalán. Ebben a közösségben mindenki képességei szerint, lehetősége és odaadásának mértéke szerint szolgált, a jó és a rossz örök harcában pedig olyan személyeket is lefoglalt, akik korábban ellenségként viselkedtek Vele. Személyes jelenlétének hatására páratlan jellemfejlődésnek lehetünk szemtanúi.
Az Úr ezzel Maga alkotja meg az első olyan közösséget, melyet a társadalmi sokszínűség jellemez, annak minden erejével és áldásával felvértezve. Erősek és gyengék, hibákra hajlamosak és rendíthetetlenek, önfegyelmezettek és saját érzékeiknek rabjai, egy vegyes társadalom valós arcai, akik egymással összefogva, egymást erősítve, tisztelve és elfogadva hidakat képesek építeni világokon át. Nem csak szavakkal és elhatározással, hanem aktív cselekvőként, tevőlegesen, olyan kőhidat emelve, amelyet messzi magasságokból még évezredek múltán is tisztán láthatnak utódaik, átszelve a Laṅkā felé vezető óceánt, áthidalva a tudatlanság és az intolerancia sötét szakadékát.
Egy olyan konstruktív, építő társadalom tükörképe ez, amely korunk emberének is mintául szolgál. A védikus bölcsesség örökérvényű tanításai ily’ módon erősíthetik egy befogadó európai közösség évezredes végvárait.
Emeljük be Dīvali fényét életünkbe, otthonunkba, s ha lehetséges váljunk mi magunk is olyan személlyé, aki segítő fényforrást nyújt mások számára, miként Daśaratha király kiváló fia is tette.
Jāya Sītā Rāma!
