„Manapság a vallás esküvőkre és temetésekre való, de amúgy teljesen jól nélkülözhető.” Kulturális kritika Christopher Lasch tollából.
Mai világunkban az élet végső értelme nem igazán foglalkoztatja az embereket, és amikor a vallást elválasztjuk ezektől a kérdésektől, mindössze rítusok tömkelegévé válik, amiket csak azért hajtanak végre, hogy fenntartsák a kultúrát és a hagyományokat. Következésképpen olyan alkalmakra szorítkozik, melyeken valamilyen fontos szertartást szeretnénk emlékezetessé tenni. Ezen a kozmetikázott használaton kívül a vallás semmilyen lényeges célt nem szolgál az emberek életében, akik mással sem foglalkoznak, mint az itt és most tényével.
Amikor a vallás rítusokká fajul, fennáll az a probléma, hogy maguk a rituálék is hamarosan nélkülözhetőkké válnak, ha a „kozmetikázást” valami mással is el lehet érni, valami másféle rituáléval, ami éppen lehet vallástalan, világi dolog is. Idővel a vezető kultúra egy akadálymentes csúszdán a vallásos materializmusból istentelen materializmusba süllyed, mely radikálisan megváltoztatja a társadalom egész formáját és felépítését.
Ha szeretnénk visszafordítani ezt a folyamatot, csupán a kultúra, az erkölcs és a hagyományok elvesztése felett való siránkozás nem sokat fog segíteni. Hangsúlyoznunk kell tehát a vallás lelki célját. Az embereknek értékelniük kell a vallásos gyakorlatokat. Meg kell érteniük, hogy azok arra valók, hogy a tudatukat az anyagi világból és a benne lévő aggodalmakról egy magasabb rendű világra irányítsák, amely békében és örömökben bővelkedik.
Persze a mai intellektuális világnézet alapján a legtöbben csak egy tudomány előtti fantáziának tartják e felsőbb rendű világról szóló elképzeléseket. Mégis ugyanezek az emberek élveznek egy irányított és örömökkel teli világot a technológián keresztül. A materialista emberek csodálják ezt a technológiai paradicsomot. Minden egyes új készülékre úgy tekintenek, mint ennek a high teck paradicsomnak az előhírnökére.
Ha az emberek szeretnének átlátni azon az intellektuális felhőn, ami a tudatukat takarja, el kell mélyedniük a filozófiai tanulmányokban, mely nélkülözhetetlen kiegészítése a vallásgyakorlatnak. Az ilyen tanulmányok logikussá és érthetővé teszik a valóság magasabb rendű szintjének létezését. Kizárólag ezek után válnak majd az emberek nyitottá a vallásos gyakorlatok iránt, mely lényeges és nélkülözhetetlen ösvény a magasabb szintű realitás felé.
Szentírás
A Gītā bölcsessége összefüggő lelki látásmódot ad nekünk a valóságról, melyből megérthetjük, hogy örökkévaló részei vagyunk egy mindenkit vonzó egésznek. Mindennapi életünk arra szolgál, hogy felkészüljünk elégedettséget lelni a magasabb szintű valóságban egy szeretetteljes kapcsolat által, mely örökké tartó és eksztatikus. Amikor a filozófia és a vallás egyesül a Gītā legfőbb tanításában, egy mély átalakulási folyamat veszi kezdetét, melynek segítségével egy mélyebb, gazdagabb stabilitást és derűt érünk el. A Gītā elmagyarázza, hogy az élet legfelsőbb célja ennek a valóságnak az elérése.
Kétségtelenül jó dolog, hogy a vallásnak még van értéke olyan eseményeken, mint az esküvők, vagy a temetések. De ezt az értéket az élet minden más területére is ki kell terjeszteni, érthetővé téve annak jelentőségét, hogy az életünk minden pillanatát, egész létezésünket átjárhassa egy fenséges, szent cél.
A megfelelő filozófiai rálátással, amikor a vallást azért gyakoroljuk, hogy lelkivé tegyük a tudatunkat, olyan célt szolgálhatunk, mely nem kozmetika csupán, hanem kozmikus méretű, ami azt jelenti, hogy beteljesítheti a világegyetem célját.
Caitanya Caraṇa Dāsa
