Ki ne merengene szívesen hegyek ölelte csobogó patakok, a tengerpart homokját vigyázó pálmafák, vagy egy nyugalmas naplemente látványán? A Śrīmad-Bhāgavatam, a védikus szentírás azonban azt írja, hogy a nagy bölcs, az önmegvalósított ember ahelyett, hogy pusztán fákat, hegyeket vagy az eget látná, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét látja mindenben, mert minden Benne nyugszik. Śrīla Prabhupāda gyakran emlegette, hogy a városokat emberek hozták létre, a vidéket pedig Isten.
Krisna-völgy a Somogyi-dombság peremén fekszik. A bő 300 hektáron sok különlegesség látható az építészet, a kultúra, a kézművesség, a gazdálkodás terén, s ezeknek változatos természeti környezet ad keretet. Az itt élők fontos feladatuknak tekintik, hogy a mai környezetpusztító világban megvédjék a körülöttük élő gazdag állat- és növényvilágot. Kerekedjünk fel, és tegyünk most egy képzeletbeli kirándulást Krisna-völgyben a természetbarátok szemével!
A vidék eredeti növénytakarója főként a cseres tölgyes, a völgyekben folyó patakokat pedig sűrűn burjánzó égeresek kísérik. Az erdőket néhol mezei juharok, nagylevelű hársak, vadgyümölcsök és gyertyánok színezik. Ilyen elegyes rengetegek örvében bújik meg a biofarm, s ebből foltokat a belső területen is láthatunk.
Az idős erdőket már évtizedekkel ezelőtt kivágták, mára inkább csak néhány ritkuló akác és rövid füves legelő maradt. A természet azonban minden élőhelyen létrehoz valami meglepőt.
Krisna-völgy lankáin az eddigi megfigyelések szerint több mint 40 madárfaj él. Közöttük akad olyan kuriózum is, mint a gyurgyalag. Magyarországon ez a faj fokozott védelmet élvez (természetvédelmi eszmei értéke 100 000 Ft). Impozáns megjelenése és gurgulázó hangja a trópusok hangulatát varázsolja Európa szívébe. Fészkét homokos (löszös) partoldalakba vájt üregekbe építi, amelyben 4-5 fiókát nevel. Szinte kizárólag repülő rovarokkal táplálkozik, melyek között sok a hártyásszárnyú (darazsak, méhek, poszméhek), ezért gyakran méhészmadárnak is nevezik. Későn – májusban – érkeznek, majd nagyon korán, augusztus közepén kelnek útra Dél felé. A telet a Mediterráneumban és Észak-Afrikában töltik.
A tavakon érdekes vízimadarak találtak otthont. A források alatti sűrű sásosban kis vöcsök fészkel. Ez a gerle nagyságú madár a víz alatt is képes úszni, és ott szedegeti apróbb zsákmányait. Ugyanitt él a mocsári teknős, melyet derűs reggeleken a gyékénycsomókon lehet megfigyelni napfürdőzés közben. Az alsó tó mentén néhány iszappad alakult ki, amelyek tavasszal és ősszel a vándorló sárjáró madarak – szürke és billegető cankók, sárszalonkák – terített asztalai. A kétéltűek gondoskodnak ingyenes nyári hangulatzenéről, a koncerteken résztvevők pedig: tavi vagy kacagó békák, kecskebékák, mocsári békák, erdei békák, zöld levelibékák és vöröshasú unkák.
A vízparti ligeteket csodálatos pillangók is látogatják, mint a kardos lepke, a fecskefarkú lepke, a nappali pávaszem. Esténként a mézillatú virágágyások csábítására kolibri-röptű szenderek tűnnek fel.
A táj télen sem hal ki. Messzi északról jönnek vendégek, hogy itt ritkítsák a pocoknépséget. Ilyen a kékes rétihéja, a kis sólyom, a nagy őrgébics, de vannak állandó ragadozóink is, az egerészölyvek. A hófödte lankák csendjét magevő pintyek, csízek, tengelicek és zöldikék csapatainak csilingelése díszíti.
A négylábúak közül alkonyatkor kelnek útra a rókák, a hajnali harmat borította mezőkön pedig bizton találkozhatunk legelésző őzekkel.
Krisna-völgy alkalmat ad arra, hogy szép környezetben éljünk, s bárki, aki ellátogat hozzánk, átélheti ugyanezt a hangulatot. Ahhoz azonban, hogy a végső célt elérjük életünkben, tudnunk kell, kinek köszönhetjük mindezt a szépséget, s azt is, hogy az a hely, ahol az Ő hajléka van, még ennél is százszorta szebb. Krisna-völgy nem más, mint a Legfőbb Úr, Krisna egyik kertje az anyagi világban. Ha megfelelő szemmel nézzük, magunk is láthatjuk. Tegyen egy sétát Ön is Krisna-völgy ligeteiben!
Pārtha Dāsa (Pőcze Vilmos)
Megjelent a Vissza Istenhez Magazinban
