Idén március 22-én ünnepeljük Śrīvāsa Paṇdita megjelenését.
śrīvāsa-paṇḍito dhīmān yaḥ purā nārado muniḥ
parvatākhyo muni-varo ya āsīn nārada-priyaḥ
śri-rāma-paṇḍitaḥ śrīmān tat-kaniṣṭha-sahodaraḥ
nāmnāmbikā vraje dhātrī stanya-dātrī sthitā purā
saiveyaṁ mālinī nāmnī śrīvāsa-gṛhiṇī matā
Nārada Muni a Kṛṣṇa-kedvtelésekből most a Gaura Līlāban Śrīvāsa Pandittá vált. Barátja Parvata Muni Śrīvāsa öccseként jelent meg, Rāma Paṇḍitaként. Felesége Mālini korábban Ambikā volt, Kṛṣṇa dajkája Vrajából. (Gaura-gaṇoddeśa-dīpikā 90)

A bengáliai reneszánsz arra az időszakra tehető, amikor megjelent az Úr Caitanya Mahāprabhu Navadvīpában, Kṛṣṇa rejtett inkarnációja, hogy elterjessze a Szent Név éneklését, és ezt a lehetőséget mindenkinek átadta, nőknek is, kaszton kívülieknek, és nehéz körülmények közül származóknak, családi háttértől, rangtól függetlenül. Ez igazán forradalminak számított akkoriban. Az Úr Caitanya 1486-ban jelent meg, de fontos kortársai a Pañca Tattva – vagyis az isteni megnyilávánulás 5 formája – több tagja már megelőzte Őt. Mint Advaita Ācārya, aki imáival meghívta a Legfelsőbbet a Földre, Nityānanda Prabhu, aki olyan volt az Úrnak akár a testvérbátyja, és Śrīvāsa Paṇdita, aki kb. 30 esztendővel volt idősebb az Úr Caitanyánál és korábban Narāda Muniként volt jelen Kṛṣṇa kedvteléseinél.
Śrīvāsa Paṇdita Śrī Hatta településről származott, a mai Sylhet (Banglades) régójából. 4 fiútestvére volt és édesapja és egész családja az Úr Visṇu odaadó híveu voltak. Śrīvāsa Paṇdita a szokásoknak megfelőlen megházasodott, felesége, Mālini Devi kedves barátnője volt Sāci Mātānak, az Úr Caitanya édesanyjának. Śrīvāsa Ācārya később családjával a Gangesz partjára, Navadvīpāba költözött, és házában, amelyet Śrīvāsa Aṅgának neveznek indult útjára a Szent Név éneklésének mozgalma, vagyis a harināma sankīrtana, amelyet ma Kṛṣṇa-tudatként ismerünk szerte a világon. Śrīvāsa a Bhagavata Purāṇát kezdte tanulmányozni Advaita Ācārya társaságában, később teljesen a sankīrtana mozgalomnak adta át magát. Volt egy fiúgyermeke, aki azonban egy betegség következtében fiatalon meghalt. A fiú akkor hagyta el a testét, amikor az otthonában az Úr Caitanya énekelt és táncolt, így az Úr közvetlenül magához vette őt.

Śrīvāsa Paṇdita maga Nārada Muni megnyilvánulása, aki az Úr odaadó híveként, bhaktájaként jelentik meg. Egy történet szerint amikor az Úr Caitanya visszatért Gayāból, ahol az ősatyákért imádkoznak a fiúk, látszólag úgy viselkedett, mint akinek háborodottá vált az elméje. Mindenki egyöntetűen ezt mondta. Śrīvāsa meglátogatta az Úr Caitanyāt, aki megkérdezte, mit gondol az állapotáról. Śrīvāsa felnevetett és azt mondta: “ez egy jó őrültség”, az extázis szimptómáira utalva. “ha még te is azt mondtad volna Śrīvāsa, hogy őrült vagyok, biztosan a Gangeszbe vetem magam” – mondta az Úr.
Egy másik történet szerint, amikor Śrīvāsa Paṇdita odaadóan imádta az Úr Nityānandát, azon még Caitanya is elérzékenyült, s megáldotta Őt, hogy házát mindig elkerüli majd a szegénység, a nélkülözés és mindenféle probléma. Azóta is tudhatjuk, ha szeretnék boldog és teljes életet élni, akkor úgy és odaadóan kell élnünk, mint Śrīvāsa Paṇdita, aki házát, családját, vagyonát és idejét az Úr szolgálatába ajánlotta.