Namaste, Hare Kṛṣṇa!
Tisztelt Főiskolai vezetők, tisztelt vendégek, tudósok és India kedves barátai!
Megtisztelő számomra, hogy ma itt lehetek veletek ebben a spirituális „szentélyben”, hogy megünnepeljük a Gītā-jayantīt, azt a szerencsés napot, amely a Śrīmad Bhagavad-gītā, Kṛṣṇa közvetlen kinyilatkoztatásának öröke.
Megtisztelő számomra, hogy ma itt lehetek veletek ebben a spirituális „szentélyben”, hogy megünnepeljük a Gītā-jayantīt, azt a szerencsés napot, amely a Śrīmad Bhagavad-gītā, Kṛṣṇa közvetlen kinyilatkoztatásának öröke.
Ahogy itt összegyűlünk Európa szívében, a hagyományos tűzceremónia szent lángjai és a szanszkrit versek recitálása közepette, eszünkbe jut, hogy a bölcsesség nem ismer határokat. A Bhagavad-gītā nem csupán egy hindu szentírás; ez egy univerzális kézikönyv az élethez, a zavaros pillanatokban a tisztánlátás fénye, és egy filozófiai híd, amely összeköti az emberiséget időn és kontinenseken keresztül.
Különösen örülök ünneplésünk időzítésének. Nemrégiben, a Brahma Sarovar szent partján, Kuruksetrában – a Gītāban található párbeszédnek a szülőhelyén járt India miniszterelnöke, Narendra Modi, ő nyitotta meg az International Gītā Mahotsav fesztivált. Ez a spiritualitás és a vezetés csodálatos találkozása volt, amely hangsúlyozta a Gītā Karma-yoga – önzetlen cselekvés – üzenetét, mint a tudatos nemzetépítés és a globális béke vezérelvét.
Ami különleges melegséget hoz a szívembe, és valójában büszkévé tesz a kétoldalú kapcsolatunkat illetően, az az, hogy ezt a nagyszabású eseményt Indiában az ISKCON Magyarország vezetői is megtisztelték részvételükkel – ott volt Rādhā Kṛṣṇa Dāsa, Hosszú Zoltán, az MKTHK elnöke. Jelenléte Kuruksetrában az India és Magyarország közötti élő hidat jelentette. Azt jelentette, hogy a Gītā bölcsessége nem csak Indiához tartozik, hanem itt, a magyar lélekben is visszhangra talál.
Ami különleges melegséget hoz a szívembe, és valójában büszkévé tesz a kétoldalú kapcsolatunkat illetően, az az, hogy ezt a nagyszabású eseményt Indiában az ISKCON Magyarország vezetői is megtisztelték részvételükkel – ott volt Rādhā Kṛṣṇa Dāsa, Hosszú Zoltán, az MKTHK elnöke. Jelenléte Kuruksetrában az India és Magyarország közötti élő hidat jelentette. Azt jelentette, hogy a Gītā bölcsessége nem csak Indiához tartozik, hanem itt, a magyar lélekben is visszhangra talál.
A nemzeteink közötti kapcsolat mélyen gyökerezik a közös intellektuális kíváncsiságban. Magyarország régóta az indológia bölcsője Európában. Ma ez az örökség olyan intézmények révén virágzik, mint a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola. Az, hogy ma a Gītāt nemcsak eredeti szanszkrit nyelven, hanem a lírai magyar nyelven is hallhatjuk, tanúskodik erről a tartós kötelékről.
Indiában gyakran idézzük az ősi mondást: „Ayam nijah paroveti gaṇana laghu chetasam, Udara charitanam tu vasudhaiva kutumbakam.”
(„Ez az enyém, az a tiéd – így számítanak a szűklátókörűek. A nagylelkűek számára az egész világ egy nagy család.”)
(„Ez az enyém, az a tiéd – így számítanak a szűklátókörűek. A nagylelkűek számára az egész világ egy nagy család.”)
Az ISKCON – a Kṛṣṇa-tudatú Hívők Nemzetközi Közössége fáradhatatlanul testesíti meg a Vasudhaiva Kutumbakam szellemiségét. Szeretném őszinte elismerésemet kifejezni a Kṛṣṇa-tudat Nemzetközi Közösségének azért, hogy fáradhatatlanul törekszik arra, hogy a kötelesség, az odaadás és az együttérzés eme egyetemes üzenetét eljuttassa a világ minden tájára. A Gītā szellemiségével szolgáljátok az emberiséget, akár tudást, akár ételt (prasādamot) osztotok – minden lényben az istenit látva.
A Bhagavad-gītā a kiegyensúlyozott elméről tanít. Ahogyan az Úr Kṛṣṇa mondja a 2. fejezet 47. versében:
„Karmanye vadhikaraste ma phaleshu kadachana, Ma karma-phala-hetur bhūr ma te saṅgo ’stv akarmaṇi.”
(„Előírt kötelességed végrehajtásához jogod van, de tetteid gyümölcsére nem tarthatsz igényt. Sohase gondold, hogy te vagy az oka cselekedeteid következményének, és sohase vonzzon kötelességed elhanyagolása!”)
„Karmanye vadhikaraste ma phaleshu kadachana, Ma karma-phala-hetur bhūr ma te saṅgo ’stv akarmaṇi.”
(„Előírt kötelességed végrehajtásához jogod van, de tetteid gyümölcsére nem tarthatsz igényt. Sohase gondold, hogy te vagy az oka cselekedeteid következményének, és sohase vonzzon kötelességed elhanyagolása!”)
Egy olyan világban, amely gyakran konfliktusok és szorongások markában vergődik, ez az üzenet, hogy végezzük el a feladatunkat anélkül, hogy ragaszkodnánk az eredményhez, a tökéletes gyógyír. Ez a titka a valódi békének és az elme tűrőképességének.
Gratulálok a szervezőknek – a budapesti Kṛṣṇa Templomnak és a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolának – ennek az ünnepélyes eseménynek a megszervezéséért. Remélem, hogy a mai a tűzáldozat meggyújtja a tudás fényét a szívünkben.
Gratulálok a szervezőknek – a budapesti Kṛṣṇa Templomnak és a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolának – ennek az ünnepélyes eseménynek a megszervezéséért. Remélem, hogy a mai a tűzáldozat meggyújtja a tudás fényét a szívünkben.
Om Shanti, Shanti, Shanti. Hare Kṛṣṇa, köszönöm. Köszönöm.
2025. december 13.
2025. december 13.