A Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Közössége mély aggodalommal követi a Nepált sújtó természeti katasztrófa híreit, amelyben több százan vesztették életüket, és jóval több mint 1000 embert tartanak nyilván eltűntként. Az eltűntek között van egy kezdetben 17 fős, Krisna-hívőkből álló nemzetközi csoport is, amelyről a legfrissebb információk alapján úgy tűnik, hogy valójában 20 főből áll. Tagjai az Egyesült Királyságból, Dél-Afrikából és Írországból utaztak Nepálba egy zarándoklatra.
A térségben található ugyanis a 4380 méter magasan fekvő Gosainkunda szent tava, amely a hinduk, buddhisták és a helyi sámánikus hagyományok követői számára is jelentős szent zarándokhely.
A hinduk számára a jelenlegi Śrāvaṇa hónap teliholdja, a Janai Pūrṇimā az egyik legszentebb ünnep. Ez az oka annak, hogy ilyenkor zarándokok ezrei indulnak útnak a magashegyi tóhoz, hogy rituális fürdőt vegyenek.
A Janai Pūrṇimā egyben a Raksha Bandhan ünnepével is egybeesik, amely a testvérek közötti szeretet és egymás védelmének szimbolikus ünnepe. Az ünnep neve arra is utal, hogy ezen a napon a testvérek, illetve a lányok és fiúk egymás csuklójára piros, védelmező karkötőt vagy fonalat kötnek, ezzel fejezve ki egymás iránti szeretetüket és a másik védelmére tett fogadalmukat.
A Védák részét képező Śrīmad-Bhāgavatam szerint a Himalája számos szent helynek ad otthont. A védikus hagyomány szerint Gosainkunda története például az Úr Śivához kapcsolódik, miután ugyanis Śiva felitta az emberiség és az élővilág létét fenyegető mérget, háromágú szigonyával, a triśūlával egy mélyedést hozott létre a hegyben, amely később tóként telt meg. A hívők számára a szent vízben végzett fürdő a lelki megtisztulást jelképezi, és a hagyomány szerint segíti az embert abban, hogy megszabaduljon a korábbi tettei kedvezőtlen visszahatásaitól.
A hagyomány szerint mindez a Samudra Manthanhoz, vagyis a tejóceán kiköpülésének történetéhez kapcsolódik, amikor a félistenek és a démonok az életelixír, az amṛta megszerzéséért köpülték a kozmikus óceánt. A köpülés során azonban elsőként a rendkívül pusztító Hālāhala méreg tört elő, amely az egész világot veszélyeztette. Az Úr Śiva ekkor magára vállalta a mérget, és megitta, de nem nyelte le, hanem a torkában tartotta, amely ettől kékre színeződött.
A méreg égető hatása miatt Śiva a Himalájába sietett, ahol a hagyomány szerint háromágú szigonyával, a triśūlával a hegybe szúrt. A hegyből feltörő hideg víz összegyűlt, és ebből keletkezett Gosainkunda szent tava, amelyben Śiva enyhítette a méreg okozta égető fájdalmat.
A 20 fős nemzetközi zarándokcsoport jelenleg nem ad életjelet, de bízunk benne, hogy a kutató- és mentőcsapatok hamarosan elérik őket. Hálásak vagyunk a mentésben részt vevő katonáknak, mentőegységeknek és más segítőknek!
A Krisna-hívők imádkoznak az elhunytak lelki békéjéért és azért, hogy minél több embert élve és biztonságban menekítsenek ki, és juttassanak haza, családjaikhoz.
A tragédiát az eddigi szakvélemények szerint gleccseromlás és egy azt követő hatalmas áradás okozta. Az eset sajnálatos példája annak, hogyan teremtenek újabb természeti kockázatot a globális felmelegedés következtében megváltozó magashegyi térségek, gleccserek és glaciális tavak. Mindez arra figyelmezteti az emberiséget, hogy mértékletesebb, tudatosabb és környezettudatosabb életmódra törekedjünk.