Ma Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura, eredeti nevén Kedāranātha Datta megjelenési napjára emlékezünk. 1838-ban jelent meg Bengálban. Élete különleges példája annak, hogy a bhakti szolgálata a családi élet, a tanulás, az írás és a mindennapi kötelességek mellett is teljes szívvel végezhető.
1887 decemberében Kṛṣṇanagarba helyezték át, amely közel fekszik Navadvīpa-dhāmához. Bhaktivinoda Ṭhākura kutatni kezdte Śrī Caitanya Mahāprabhu elveszett születési helyét. Egy éjszaka a Gangesz túloldalán egy fénylő épületet pillantott meg, majd régi térképek, vaiṣṇava szövegek és a helyi lakosok beszámolói alapján azonosította a területet a történelmi Māyāpuraként. (Bhaktivinoda Institute)
Bhaktivinoda Ṭhākura rendkívüli írói munkásságot hagyott maga után: több mint száz művet írt bengáli, szanszkrit és angol nyelven. Könyveivel és írásaival a gauḍīya vaiṣṇava filozófiát és Śrī Caitanya Mahāprabhu tanításait igyekezett széles körben hozzáférhetővé tenni. 1889-ben saját otthonában, a későbbi Bhakti Bhavanban alapította meg a Caitanya Yantra nyomdát. (Bhaktivinoda Institute)
A kalkuttai Bhakti Bhavan 1881-ben került Bhaktivinoda Ṭhākura tulajdonába, majd 1882-ben családjával beköltözött. 33 éven át, 1914-ig élt itt. A ház családi otthon és alkotóműhely is volt: könyveinek jelentős részét itt írta. Az épületet nemrég felújították, és ma ismét látogatható emlékhely. (Krisna.hu)
1896-ban, abban az évben, amikor Śrīla Prabhupāda megszületett, Bhaktivinoda Ṭhākura angol nyelven megjelentette Caitanya Mahāprabhu életéről és tanításairól szóló művét, és elküldte több nyugati egyetemnek, köztük a kanadai McGill Egyetemnek is. Különleges egybeesés, hogy Prabhupāda szülőhelye mindössze mintegy 11 kilométerre volt a Bhakti Bhavantól. (Bhaktivinoda Institute)
„Az emberi élet ritka, ezért egyetlen napját sem szabad elpazarolnunk.” — The Disgusting Beliefs of the Sahajiyās, Sajjana Toṣaṇī, 1892. (Bhaktivinoda Institute)
„Senki vagyok. Minden, amiről azt mondom, hogy az enyém, Kṛṣṇához tartozik. Én csupán Kṛṣṇa családjának szolgája vagyok.” — Śraddhā and Śaraṇāgati, Sajjana Toṣaṇī, 1892. (Bhaktivinoda Institute)
„A jīva (élőlények) iránti együttérzés a vaiṣṇava-dharma (a Krisna-tudatos élet) egyik legfontosabb alkotóeleme.” — Jīvera Dayā – Mercy to the Living Entities, Sajjana Toṣaṇī. (Bhaktivinoda Institute)
Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura életében az írás, a kutatás, a szent helyek újbóli felfedezése és Caitanya Mahāprabhu tanításainak terjesztése mind ugyanannak a szolgálatnak a részei voltak.