A Tihanyi Bencés Apátságban 2017. június 14-15-én megtartott Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia az ember és a környezete kulturális és morális egységéről című konferencia szervezői és résztvevői az alábbi nyilatkozatot fogadták el. A konferencián Krisna-völgyi és a magyarországi Krisna-hívők is képviseltették magukat.
Felismerve és elfogadva, hogy…
… az ember nem tekintheti úgy, mintha a világ minden dolga és élőlénye az ő szolgálatára lenne rendelve, nem a többi teremtménytől elkülönítve létezünk, hanem gyönyörű egyetemes közösséget alkotunk a világ többi élőlényével;
… át kell éreznünk, hogy szükségünk van egymásra, felelősséggel tartozunk másokért és a világért;
… környezetünk, társadalmaink és a javakkal való gazdálkodásunk állapota egységes egészet alkot, még akkor is, ha erről nem mindig veszünk tudomást. Ezért a felelőtlenség nyomán előálló figyelmeztető jelek is egyszerre érintik közösségeinket, környezetünket és gazdálkodásunkat;
– halaszthatatlan feladat rálelnünk arra az útra, ami itt, most, és a jövőben képes biztosítani a ma élőknek és a jövő nemzedékeinek emberhez méltó életét;
… a felelősségvállalás és az ennek megfelelő cselekvés útjára való rátaláláshoz rendelkezésünkre álló idő rohamosan fogy;
… ami tegnap még következmények nélküli önzésnek tűnhetett, azért mára sokan – gyakran nem azok, akik leginkább vétettek a mértékletesség és a józanság ellen – súlyosan fizetnek.
… nem csak azért tartozunk felelősséggel, amit megtettünk, hanem elmulasztott tetteinkért is.
A fentieket szem előtt tartva…
… tudatosan törekszünk arra, hogy az őszinte és bizalomteljes párbeszéd során elveinkkel és értékeinkkel lelkesítsük egymást és minden embert, aki elkötelezi magát az előttünk álló kihívások felvállalására;
… fáradozunk azon, hogy a gondolat tettekben, az értékrend cselekvésre indító elhatározásokban, a belső meggyőződés pedig a teljes emberi közösséget megszólító kezdeményezésekben öltsön testet;
… hangsúlyozzuk, hogy nemcsak a jelen nemzedék sorsa függ a mai helyes döntéseinktől, hanem a következő generációké is; talán soha nem volt ilyen hosszútávra ható jelentősége a felelősségvállalásnak, mint ma;
… törekszünk az ökológiai egyensúly különböző szintjeinek visszaszerzésére, e szintek pedig: belső kapcsolat önmagunkkal, szolidaritás másokkal, más élőlényekkel való egymásra utaltságunk átélése és lelki kapcsolat Istennel.
Mindehhez kérjük a Mindenható világosságát, segítségét és áldását!