A mai napon ünnepejük Vamāna-dvādasīt, azaz az Úr törpe brāhmaṇa formájának megjelenési napját. Vāmanadeva Āditi gyermekeként született meg, aki egyébként fontos félisteneknek is életet adott. Vāmanadeva érkezésére a félistenek mind összegyűltek és mivel az ártatlan aprócska gyermekben felismerték a Legfelsőbbet, ajándékaikkal halmoztál el, noha Vāmanadeva egy kolduló szerzetesként élte életét. A Napistentől megkapta a Gāyatrī mantrát, az Úr Brahmātól egy vizesedényt, Földanyától egy őzbőrt, az első alamizsnáját pedig az Úr Śiva feleségétől, Pārvatītól kapta. Megjelenésekor kagylókürtöt, a lemondást jelentő botot, korongot, lótuszt, valamint sárga füzéreket viselt.
Később Vāmanadeva ellátogatott Bali Mahārāja áldozati arénájába a tűzceremóniát követően, és 3 lépés földet kérve megszerezte egész birodalmát, Bali Mahārāja pedig automatikusan meghódolt előtte. Amikor második lépésével az Úr átszelte az univerzumot, ujja hegyével kilyukasztotta annak falát és az itt beáramló víz a Gangeszként szállt alá. A Gangesz közvetlenül megmosta az Úr lábát, amit azután Śiva elfogadott és kegyesen a fejével fogott fel, kifejezve így hódolatát és persze megmentve a Földet az alázúduló áradattól.
Vāmanadevanak is köszönhető, hogy Indiában hagyománya van a rászorulókról való gondoskodásnak. A családokhoz érkező koldusokban ugyanúgy Istent tisztelik, hiszen Ő Felsőlélekként mindenki, még a legelesettebbek szívében is ott van, és mert sohasem tudhatjuk, hogy Isten mikor és milyen formában tér be az otthonunkba, próbára téve jószívűségünket.