Ezen a hétvégén Krisna-völgyben Śrī Kṛṣṇa Örök Társára, Śrīmati Rādhārāṇīra emlékezünk. Rādhika megjelenése vasárnap, szeptember 4-én lesz, de már szombaton is abhisek ceremóniával, bhajanokkal, kirtannal köszöntik Őt megjelenése alkalmából a hívek. Nem csak Kṛṣṇa-völgyben fontos ez a nap, ahol az oltáron az Isteni Pár Rādhā és Kṛṣṇa örök pompájával és mosolyával fogad bennünket, hanem a vaiṣṇavák, Kṛṣṇa-hívők milliói szerte a világon ünneplik Őt. Virágszirom esővel borítják be Rādhārāṇi szülőhelyét Vrajában is, Indiában, Madhya Pradesh államban, Kṛṣṇa szülőhelye mellett, Varsanában (Barsana), ahol a hívek dekorációkkal, lámpásajánlással, különleges édességekkel, fényfüzérekkel is készülnek. Egész nap Śrīmati Rādhārāṇīról szóló gyönyörű népdalokat énekelnek, és ellátogatnak a különleges tavacskához is, a Rādhā Kundhoz, amelyet a történet szerint Rādhika saját maga kezdett kivájni kezeivel a földből. A széles, medencés tómeder alján, amikor leengedik és tisztítják azt, még ma is látható az eredeti vízforrás, amely magától buzog fel a mélyből, természetes vízforrásként. Azt mondják, ai csak egyszer is megfürdik ebben a tóban, vagy egy csepp érinti őt a Rādhā Kundból, megkapja a Kṛṣṇa iránti végtelen szeretet magját.
Śrīmati Rādhārāṇi évezredeken át rejtve maradt a spiritualitásra éhes kutató szemek elől. A Śrīmad Bhāgavatam, amely a védikus írások esszenciája, lényege, és tulajdonképpen a Vedānta sūtra természetes magyarázata, egyszer sem említi Rādhā nevét, nagyon tudatosan, Ő és a fiatal gopīk mind névtelenül maradnak a háttérben. Śukadeva Goswami, a Bhagavat elbeszélője ugyanis félt attól, hogy hirtelen extázisba esne ő māga, vagy legfőbb hallgatója, Parīksit Mahārāja, akinek már nem volt sok hátra teste elhagyásáig és sietve meg kellett értenie a Védák lényegét.
Śrīmati Rādhārāṇi Bhādrapadā hónap növőholdas, 8. napján jelent meg, délben. Legalábbis Vrisanbhanu király ekkor találta meg őt Ravalnál a Yamunā folyón, egy aranyszínű, ragyogó lótuszon lebegve, s a virághoz hasonlóan bőrének színe szintén aranyló volt. Vrisabhanu királyt Maga az Úr Brahma informálta arról, hogy felesége, Kirtida nagy lemondásokat végzett azért, hogy az Úr Visṇu hitvese megjelenjen gyermekükként. A kisleány pedig annyira különleges, hogy ő minden jószerencse forrása, így Laksmī Istennő végső eredete is. A történet szerint a kis Rādhā egészen addig nem nyitotta fel a szemeit, amíg születésnapi ünnepségén Kṛṣṇa elé nem járult. Rávetve pillantását Rādhāra a kislány azonnal kinyitotta a szemét és hallatni kezdte hangját is. A Rādhā nevet kapta, amely az ārādhana tőből ered és jelentése „imádat”.
Śrīmati Rādhārāṇi a legkiválóbb gopī, aki Kṛṣṇa boldogságának egyes egyedüli forrása. A feltétel nélküli szeretet tökéletes megtestesülése, aki semmi mást nem tesz, csak folyamatosan örömet akar okozni a Legfelsőbbnek. Śrīmati Rādhārāṇi az, aki az Úr Kṛṣṇa figyelmébe ajánlja a híveket, amikor ők odaadó szolgálatot végeznek neki, nagyon kedves és nagyon támogató. Hlādinī śakti, azaz Kṛṣṇa gyönyörenergiájának a megnyilvánulása. Az összes gopī Vrṇdāvana erdeiben és a Kṛṣṇa-lilakban Rādhika kiterjesztése, és a minden élőlény szívében – így bennünk is, mindannyiunkban – jelenlévő Isten iránti szeretet is maga Śrī Rādhā szeretetének szerves része.
A Kṛṣṇa-hívők ezen a napon azért imádkoznak, hogy elégedetté tegyék Rādhārāṇīt, és le tudják foglalni magukat a Legfelsőbb örök, odaadó szolgálatában.
Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy ma talān nem is emlékeznénk Rādhā és Kṛṣṇa csodálatos kedvteléseire, ha nem elevenítette volna fel azokat az Úr Caitanya Mahāprabhu, vagy legalább nem tudnánk ezekről itt nyugaton, ha nem ismertette volna meg velünk Śrīla Prabhupāda.
