A Bhagavad-gītā az egyik legszélesebb körben elismert hindu szentírás, amely számtalan ember számára jelent inspirációt. Szanszkrit nyelven íródott, és hétszáz versét gyakran idézik azok a nagy személyiségek, akik úgy vélik, hogy a Gītā életük egyik vezérlő ereje. A szentírás, amely nemcsak lelki tanításokat nyújt, de egyfajta életmódot is ajánl, sokkal több, mint egy egyszerű vallási szöveg. Több mint nyolcvan különböző nyelvre fordították le, hatása határokon és országokon átívelő, és a filozófiai viták alapvető részévé vált.
Íme, nyolc ismert személyiség, akikre nagy hatással volt a Bhagavad-gītā:
- Henry David Thoreau
A neves amerikai költőt, írót és filozófust mélyen befolyásolta az indiai filozófia és a spirituális gondolkodás. Walden című híres könyvében számos alkalommal hivatkozik a Bhagavad-gītāra. A könyv legelső fejezetében így ír:„Mennyivel csodálatosabb a Bhagavad-gītā, mint a Kelet összes romjai!”
- J. Robert Oppenheimer
Az amerikai elméleti fizikus, Oppenheimer az atombomba atyjaként ismert, és része volt abban, hogy a második világháború alatt Hirosimát és Nagaszakit atomtámadás érte. Szanszkritul olvasta a Bhagavad-gītāt, és megjegyezte, hogy az első atombomba ledobásakor eszébe jutott az a vers, amelyben Kṛṣṇa rábeszéli Arjunát, hogy végezze a kötelességét. Oppenheimer ezt mondta:„Most én lettem az Idő, a világok hatalmas pusztítója.”
- T. S. Eliot
Az indiai filozófia óriási hatással volt a híres amerikai költőre, aki 1911 és 1914 között, harvardi egyetemi évei alatt indiai filozófiát és szanszkrit nyelvet is tanult. The Dry Salvages című versében Eliot megemlíti Kṛṣṇa és Arjuna Bhagavad-gītā-beli párbeszédét, hogy ezzel ábrázolja a múlt és a jövő közötti kapcsolatot, és hangsúlyozza, hogy az embernek az isteni akaratot kell követnie, ahelyett, hogy a személyes hasznát keresné. Ahogy versének híres sorai mondják:
„Ti, akik révbe értek, és ti, akiknek teste
Elszenvedi a tenger próbáját meg ítéletét
Vagy bármiféle végzetet, ez a ti igazi célotok.
Imígyen Krisna, mint mikor Arjunát intette
A csatamezőn.
És semmi búcsú,
Csak előre, utasok””
(Vas István fordítása)
- Sunita Williams
Az indiai gyökerekkel rendelkező amerikai űrhajós rekordernek számít, ő tette a női űrhajósok közül a leghosszabb időtartamú űrsétát. Amikor a Nemzetközi Űrállomás tagjaként küldetésre indult, magával vitt az űrbe egy kis Gaṇeśa mūrtit és a Bhagavad-gītā egy példányát. Így nyilatkozott: „Ezek olyan spirituális dolgok, amelyek segítenek elgondolkodni önmagunkról, az életről, a körülöttünk lévő világról, és így más szemszögből láthatjuk a dolgokat. Úgy gondoltam, ez így nagyon megfelelő.”
- Philip Glass
Az amerikai komponista, akit gyakran a késő 20. század egyik legbefolyásosabb zenészének neveznek, egyik művében hivatkozott a Bhagavad-gītāra. Írt egy operát Satyagrah címmel, amely nagy vonalakban Mahātmā Gandhi élettörténetén alapul, és tartalmaz szövegeket a Bhagavad-gītāból, amelyeket szanszkrit nyelven énekelnek az előadás során.
- Annie Besant
Az ír szocialista, teozófus és nőjogi aktivista, aki támogatta az indiai függetlenségért folytatott küzdelmet, szintén érdeklődött az indiai filozófia iránt. Az Úr Éneke címmel közreadott egy Bhagavad-gītā fordítást. Könyvében így írt: „Egy spirituális embernek nem kell remetének lennie, az isteni élettel való egyesülés a világi ügyek közepette is elérhető és fenntartható, az egyesülés akadályai nem kívül, hanem belül vannak – ez a Bhagavad-gītā központi tanítása.”
- Warren Hastings
Bengál első kormányzója és India első főkormányzója elszántan támogatta Charles Wilkinst, az angol tipográfust és kelet-kutatót, aki angolra fordította a Bhagavad-gītāt. Amikor Warren Hastings átadott egy példányt Wilkins fordításából a Kelet-Indiai Társaság elnökének, ezt mondta: „Rendkívül eredeti mű, szinte páratlanul magasztos gondolatokkal, érveléssel és stílussal, egyedülálló és kivételes az emberiség összes ismert vallási irata között.”
- Ralph Waldo Emerson
A népszerű amerikai esszéista, előadó és költő a 19. század közepén ismerkedett meg az indiai filozófiával, a francia filozófus, Victor Cousin műveinek olvasása során. A szentírásról így nyilatkozott: „Egy csodálatos napot köszönhettem a Bhagavad-gītānak. Mintha egy birodalom szólna hozzánk belőle, nincs benne semmi kicsiny vagy értéktelen, minden nagyszabású, nyugodt és következetes. Egy ősi intelligencia hangja szól hozzánk, amely egy másik korban és környezetben elmélkedett azokon a nagy kérdéseken, melyek minket is foglalkoztatnak, és meg is oldotta őket.”