Hol húzható meg a határ a menekülteknek nyújtott segítségben?

Segíteni kell a menekülteket, bevándorlókat? Van olyan eset, amikor nemet kell mondani a segélykérésre? Van különbség menekült és menekült között? Ki ítélkezhet erről? Mi a helyes hozzáállás a kérdéshez?

Ezen a héten az Európába érkező, egyre növekvő számú menekültek és bevándorlók kapcsán kérdeztük meg a világvallások képviselőit.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Ön szerint hol és hogyan húzható meg a határ – egy ország, vagy térség biztonsága szempontjából – a menekülteknek, vagy bevándorlóknak nyújtott segítségben? – kérdezi Rába Géza a Hír24 Isten tudja rovatában.

Rendkívül nehéz kérdés. Egy népnek természetesen joga van önmaga megvédelmezésére, ám a biztonságra hivatkozva nem szabad elfelejteni legalapvetőbb kötelességünket sem, a segítségnyújtást embertársaink felé, különösen, ha az illetőt életveszély fenyegeti. Egyéb esetben az adott országok feladata megszabni a határokat.

A védikus írások olyan korban keletkeztek, amikor a világ „egy zászló alá tartozott.” A nemzetállamok később alakultak ki, a birodalom vezetői pedig ksatriják voltak, olyan kiváló személyiségek, akik megvédték a vallás elveit és népüket az igazságtalanságoktól. Amíg a vallás elvei töretlenül fennmaradtak, sem aszály, sem éhínség nem kínozta a Földet. Fel sem merülhetett, hogy egy vezető a saját népét kínozza, és nem volt ok arra, hogy bárki is más földrészekre kényszerüljön menekülni.

Az elvándorlás válaszreakció az ökoszisztémák és a szociális biztonság felborulására. Ha egy bevándorló képes az életét kockáztatni, hogy átjusson a Földközi-tengeren, vélhetőleg számára szülőföldjének elhagyása jelenti az egyetlen esélyt az életben maradásra, amelyhez éppen annyi joga van a Föld bármely pontján, mint bárki másnak.

Véleményem szerint ezt egyszerre globálisan és lokálisan is kezelni kell. Ne gondoljuk, hogy a tőlünk távol eső dolgokra nincs ráhatásunk!

Klasszikus példa a szója és pálmaolaj-termesztéssel kapcsolatos környezeti kár vagy az éhínség kérdése – a fogyasztáson keresztül az európai lakosság is felelős a környezeti károkért. Igenis tudjuk szabályozni, hogy csak a környezetet és az embereket kímélő hatások érjék a tőlünk távol eső régiókat. Meggyőződésünk, hogy a húsfogyasztás elhagyása a legjobb módszer arra, hogy a világban millió és millió tonna gabonát takarítsunk meg, és az állatok felhizlalása helyett az éhezőknek adjuk.

Az Isten-tudatos, tiszta életvitel a legjobb garancia arra, hogy a Földgolyó minden pontja élhető legyen és a bevándorlás problémája magától megszűnjön.

Fodor Kata
Vaisnava (Krisna-hívő) teológus

A többi vallási képviselő válasza itt olvasható: http://www.hir24.hu/elet-stilus/2015/01/26/kell-e-segiteni-a-menekulteknek-bevandorloknak/

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: