Mit szól Isten a fák kivágásához?

A Ne ölj! parancsolata, vagy a “nem ártás” tanítása vajon a fákra is vonatkoznak? Mit szólnak a különböző egyházak tanítói az egészséges fák gazdasági, esetleg kényelmi okokból történő kivágásához? Indokolt lehet? Milyen esetben? Ön mit gondol? A fák azért vannak, hogy szolgálják az embert? A fák is Isten teremtényei, de vajon az ember ítélkezhet a fák sorsa fölött?

Régóta terveztük már megkérdezni a vallások tanítóit az egyre eszetlenebbül terjedő új, végzetes hóbort, az egészséges fák kivágásáról alkotott véleményükről, vallásuk témához kapcsolódó tanításairól. Kíváncsiak voltunk miként állnak a különböző vallások ezekhez a csodás élőlényekhez, akik születésük szempontjából biztosan jó sokat rávernek az emberre, nem mellékesen pedig a Föld lakosságának oly szükséges oxigén előállítói.

A konkrét kérdésünk így hangzott: Mi a véleménye arról, hogy nagyon sokszor gazdasági, esetleg kényelmi okokra hivatkozva vágnak ki öreg, egészséges fákat? – kérdezi Rába Géza rovatszerkesztő a 24.hu Isten tudja rovatában.

Fekete-Fodor Kata
vaisnava (Krisna-hívő) teológus

Krisna szempontjából minden egyes élő fa megbecsülendő, hiszen az Ő teremtménye. Egy hívő szempontjából ezért a fakivágás kerülendő, mert élőlények elpusztításával jár. Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha Isten szolgálata érdekében vagy az emberek életét fenntartandó tesszük – sérült fa eltávolítása, házépítés, fűtés stb., ezután is érdemes új fákat ültetni.

A fák a tudatlanság kötőerejében lévő élőlények, amelyek ugyanúgy lelkek, mint mi magunk, még ha magatehetetlen testtel is rendelkeznek. Az ökoszisztéma megteremtése Isten nagyszerűségének csodás példája. A fák sokkal többek illuzórikus szépségű növényzetnél – minden fafajnak meghatározott funkciója van. Az Amazonas őserdeje pl. bolygónk tüdejét jelenti – nem véletlenül, jól tervezetten!
Emlékezzünk a 2004-es szökőárra, mely óriási pusztítást végzett Srí Lankán, mivel a hoteltulajdonosok kivágták a partokon elhelyezkedő védelmi erdősávokat, hogy a turizmust felfejlesszék. Ezrek életével fizettek érte. Amikor valaki anyagi érdekből pusztítja el az Úr egy teremtményét, akkor valójában az Ő tökéletes rendszerében tesz kárt, s ezzel önmagának is árt, közvetlenül és közvetve is, a karma törvénye által. Legyen szó akár a Tulaszi növényről, amelyet a hívők szentként tisztelnek, vagy a banyan fákról Indiában, meg kell becsülnünk ezeket a természeti kincseket.

Amikor a fauna védelméről beszélünk, akaratlanul is belefutunk abba a problémába, hogy az ember a hamis egó által tévesen úgy gondolja, hogy az ökoszisztéma csúcsán áll, a növényeket pedig gyakran tárgynak tekinti. Ezt tapasztaljuk akkor is, amikor egyes emberek úgy nyilatkoznak, hogy elkötelezett állatvédők – kutyák vagy cicák iránt – de ha már tehénről, vagy halról van szó, akkor ezeket lelkifurdalás nélkül megölik és megeszik. Anyagi világunk, minden borzalmával együtt, egy tökéletes teremtés része, amelynek mi, emberek nem urai és bírái, hanem csak (ki)használói és (hálátlan) vendégei vagyunk. A környezet védelméhez az egó helyét az alázatnak kell átvennie.

Más vallási képviselők válaszai a témában >>

  • Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról? (1)
  • Cimkék: