Ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb látványossága, az India-ház. A megnyitón részt vett Sivaráma Szvámí Mahárádzsa is!
A ceremónia egyúttal része volt a július 13-ai India-napnak, amely magában foglalta az ázsiai ország klasszikus művészeti estjét is. Autentikus indiai tánc, illetve az Indiai Zóna állatainak megtekintése vezette be az India-ház avatási ünnepségét. Az épület (amely eredetileg az állatkert 1909 és 1912 között lezajlott nagy átalakítása során épült Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján) a kezdeti elképzelések szerint a nagyragadozóknak, jellemzően különféle macskaféléknek biztosítottak férőhelyeket, ezért az épületet ekkoriban etzrtt, illetve „tigrisház” néven jelölték az intézmény térképén.
Az évtizedek során az épületet többször is átalakították. A második világháború után, az 1950-es években kibővítették a nagymacskák ketreceit, amelyek ugyan ezzel sem lettek igazán tágasak, mégis jóval nagyobbak voltak az eredeti méreténél. Az 1990-es évek közepén egyrészt műemlékvédelmi, másrészt állatjólléti rekonstrukcióra került sor. Ekkor költöztek az állatházba az (akkor még afrikai) oroszlánok az egykori oroszlánbarlangból, illetve ekkor készültek el a nagy terjedelmű, részben üvegfalakkal határolt szabadkifutók is.
A most átadott India-ház kialakítása ugyancsak jelentős munkákkal, előkészületekkel járt. Az indiai oroszlánok megérkezése előtt az állatok belső férőhelyeit korszerűsítették, tágasabbá tették, az állatház bemutatási koncepciója pedig teljes egészében átalakult. A létesítmény legfőbb látványosságát a kritikusan veszélyeztetett indiai oroszlánok jelentik. További bemutatandó faj a csíkos hiéna, amely – hasonlóan az oroszlánhoz – nemcsak Afrikában, hanem Indiában is őshonosnak számít, illetve a szilvafejű papagáj.
A megnyitón Csomós Miklós kultúráért és oktatásért felelős főpolgármester-helyettes mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a felújított, kibővített állatház segít közelebb vinni a technika világában élő embereket a természethez, s megmutatja, mit kell megőriznie a jövő emberének is. „A budapesti állatkert abban az időszakban jött létre, amikor reneszánszát élte a távol-keleti kultúra. Napjainkban ismét reneszánsza van Keletnek: vannak irányzatok, amelyek kutatják a magyarság őshazáját, másrészt a nyugati civilizáció zaklatott társadalma keresi azt a világlátást, életérzést, amelyet a keleti, indiai bölcsek terjesztettek – fogalmazott a politikus. Megjegyezte: az India-ház is jelképezi azt, amit a kormánnyal együtt a főváros is fontosnak tart, vagyis hogy egyre szorosabb kapcsolatokat létesítsenek a ma már nem csak különleges kultúrájáról, hanem a tudomány és a technológiai fejlesztés terén elért eredményeiről is híres nagyhatalommal, Indiával.
Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója arról beszélt: intézménye és a szubkontinens országa között nagyon régi a kapcsolat, elég, ha csak a főbejárat 99 éves kapujára gondolunk, amely egy indiai templomot mintáz. Mindazonáltal a direktor úgy véli, az állatkert küldetése jóval több, mint csupán a biológiai ismeretterjesztés. Érzékeltetnie is kell ugyanis, hogy azok a vidékek, amelyekről az intézmény lakói származnak, milyen fontosak és izgalmasak kulturális, tradicionális, vagy akár művészeti szempontból is. Ezt a szemléletet követi tehát az India-ház is, amely az ott megtekinthető állatokon kívül bemutatja azok őshazája kultúráját, civilizációját, illetve az ember és a természet több ezer éves kapcsolatát is.
A fő üzenet azért természetesen az állatház legfőbb látványossága, az indiai oroszlán köré csoportosul. Az oroszlánok kiválóan alkalmasak arra, hogy a különféle kultúrák kapcsolatát – Délkelet-Európától egészen Dél-Ázsiáig – rajtuk, illetve a művészi ábrázolásaikon keresztül be lehessen mutatni. Az állatok királya ugyanis mindig kiemelt szerepet játszott az ikonográfiában, s mindenkor az erő és a hatalom szimbólumának számított.
A megnyitó részeként még a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének tagjai Śivarama Svami vezetésével Durgá pudzsa szertartást mutattak be az épület bejáratánál felállított Durgá-szobor előtt. Az India-ház kialakításával kapcsolatban jelentkező költségek, ide számítva a belső állattartó terek tavaly végrehajtott korszerűsítését, a szükséges állatszállításokat, illetve a bemutató kiállítás elmúlt hetekben lezajlott kiépítését, összesen mintegy 15 millió forintra rúgnak, amelyet a Fővárosi Állat- és Növénykert saját forrásból biztosított.
A nap másik kiemelt programja a zenés állatkerti esték koncertsorozat részeként sorra kerülő indiai klasszikus művészetek estje lesz. A műsorban fellép a Calcutta Trió, Sharmila Sharma kathak táncművész, Gulyás Ildikó bharatanatyam táncművész és a Nadantam Tánccsoport is.
(A nyitó képen Gauri Shankar Gupta, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete, Hóvári János helyettes külügyi államtitkár és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes ünnepélyesen felavatja az Indiai-házat, a háttérben Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója)
2011.07.15.
Fotó: Majtényi Mihály
Szöveg: Vass János
Forrás: MTI