A mantra egy meditációval kapcsolatos vallásos terminus a hinduizmus és a buddhizmus gyakorlatából. Mágikus formula (hang, szótag, szó vagy rövidebb mondat, illetve szavak sorozatának ismételgetése), vallásos szöveg, fohász, varázsige, amely a védikus hagyományra jellemző- írja a Wikipédia.
Szent hangvibráció
A szanszkrit eredetű szó jelentése: gondolkodás, vagy más olvasatban az elme felszabadítása.
A huszadik században érdekes kutatást végeztek a hangnak a hinduizmuson belüli jelentőségével kapcsolatban. A mai ember alábecsüli a hangvibráció hatását, míg az ősi indiai kultúrában úgy tartották, hogy a szent hang – sabda – olyan energia, amely felemeli a tudatot, s képes arra, hogy a lelket visszahelyezze eredeti transzcendentális helyzetébe.
A Bibliában is láthatjuk, hogy hang által történik a kinyilatkoztatás, a hanggal teremteni lehet, s a hang segítségével az ember üdvözülhet. Egyes nyugati elképzelések az imával is összekapcsolják, de valójában – hangvibráció lévén – a mantra ismételgetése hat az emberre, míg a kereszténységben az ima nem teljesen ezt a célt szolgálja.
Kapcsolat Istennel
A hindu iskolák szerint Isten neve minőségét tekintve abszolút, tehát nem különbözik magától Istentől, így annak hallása, éneklése az Istennel való kapcsolatteremtés eszköze. A mantra szerepe, hogy vibrálása által – amennyiben az ember beavatást nyer egy hiteles lelki tanítómestertől – felszabadítsa az elmét az anyag kötöttségei alól, s megnyissa előtte a metafizikai tartomány megismerésének lehetőségét.
A világon a legismertebb mantraként használt szótag az om, vagy aum, a legismertebb mantrák a Hare Krisna mantra, a Gájatrí mantra és a buddhizmusban használt Om mani padme hum mantra.
Amikor a szív kivirágzik
Indiában Caitanya Maháprabhu (ejtsd Csajtanja) (1486-1534) tette ismertté a Hare Krisna Mahá mantrát, melyet a felszabadulás nagy mantrájaként tisztelnek azóta is. A hagyomány szerint a materializmus szennyeződéseivel teli elme és szív megtisztításának leghatékonyabb eszköze ebben a korban, mely által lehetőség nyílik a transzcendencia intuitív megtapasztalására. A magányosan, vagy csoportosan, bárki által ismételhető mahá-mantra magába sűríti minden védikus himnusz lényegét, és az Úr hang-inkarnációjának tekinthető. Caitanya egyetlen hátrahagyott művében így ír a mahá-mantráról: „Minden dicsőséget Krisna szent nevének, amely megtisztítja a szív tükrét a sok-sok év alatt felgyülemlett portól, kioltja a szenvedés tüzét a születés és a halál erdejében. Az esti lótusz a hold sugaraitól, a szív a szent név nektárjától virágzik. Ily módon a lélek végül felfedezi majd igazi benső ékszerét, Krisna szeretetét. A szent név áldásos hatására az önvaló teljesen megtisztul minden anyagi szennyeződéstől, s bár minden tekintetben teljesen elégedetté válik, újra és újra megízleli a nektárt, hol alábukva, hol lebegve az eksztatikus istenszeretet egyre áradó tengerén.”
A vaisnavák (Visnu hívei) úgy vélik, Isten egyéb, más vallásokban megjelenő nevének mantraként való ismételgetése szintén transzcendentális tisztító erővel bír, és alkalmas arra, hogy a hívőt közelebb vigye az imádottjával való találkozáshoz.
A mantrák kimondásakor a koncentráció mélyítéséhez, illetve a meghatározott mantraszám eléréséhez gyöngyökből készült imafűzért használnak. Különleges alkalmakkor, például nagyobb ünnepeken úgynevezett mantra-ösvényt hoznak létre, amely egy szent helyet jár körül. 108 állomásán keresztül meditációnk ereje olyan mértékűvé fokozódik, mintha ellátogattunk volna Univerzumunk összes szent helyére. Kívánságaink teljesülnek, spirituális életünk rendkívül felgyorsul végigjárva a mantra-ösvényt.
A Legközelebbi kedvező időpont ilyen ösvény létrehozására július 19. 20. 21. E három napon a Krisna-völgyi Búcsú keretében lehet kipróbálni ezt a kivételes lehetőséget. Várunk mindenkit, akinek fontos szellemi fejlődése és lelki egészsége.