Nagyon fontos része az iskolai nevelésnek a gyerekek felelősségvállalásának fejlesztése. Erre az alábbi rendszert fejlesztettük ki.
Az iskolai élet során több olyan területet megjelöltünk, amelynek felelőssége az alsós, vagy a felsős korosztály számára kiadható. Az alsósoknak jutott a táblafelelős (phalakam), amely azt jelenti, hogy tisztára kell törölni minden szünetben a táblát. A másik feladatuk a cipőfelelős (páduka), ami pedig az előtérben található cipős szekrény rendjét hivatott felügyelni.
A felsősök három feladatot osztanak meg egymás között. Az első az ácsár, aki a viselkedésért felelős. Elsődlegesen a saját példamutatásával jár élen, de kedvesen szól annak, aki a vaisnava etikett ellen vétett.
A következő feladatkört a szattva látja el, aki a tisztaságért felel. Ha bárhol rendetlenséget tapasztal, akkor megkeresi azt, aki okozta, és megkéri, hogy rakjon maga után rendet. Ha nem találja, akkor pedig saját maga teszi meg ugyanezt.
Az utolsó feladatkör a vidjut, vagyis az energia-felelős. Ő vigyáz arra, hogy ha feleslegesen égve marad valahol a villany, akkor lekapcsolja, mivel főleg a téli felhős időben lassabban töltődnek fel az akkumulátorok. Ha a fűtési szezonban nyitva marad egy ablak, akkor becsukja. A nyitva felejtett, vagy csöpögő csapok kapcsán szól a “tettesnek”.
E felelősségi körök bevezetésével és hetente való cserélésével a gyerekek sokkal könnyebben felelősségteljesebbé válnak. Ráadásul jobban el tudják fogadni, ha valamelyik felelősséget viselő társuk kijavítja őket, mert tudják, hogy milyen érzés volt, amikor nekik nem fogadott valaki szót. Ráadásul nem kell mindenre a tanároknak figyelniük.
Minden reggel oltárnyitással kezdődik a nap, melynek során ketten az oltárt díszítik fel, ketten vezetik a zenélést, és egy pedig énekel. Ezeket a feladatköröket is forgó rendszerben osztjuk szét a gyerekek között. Ezáltal mindenkire előbb-utóbb sor kerül, s ez az együttműködésüket is jól fejleszti.