Hol kezdődik és hol ér véget az élet? De úgy is kérdezhetnénk: hol kezdődik a halál? Ki dönti el, egyáltalán dönthet-e bárki életről és halálról, még meg nem születettről, de már létezőről?
A sorozatról
Elindult a Hir24.hu internetes portál különleges cikksorozata az Élet-Stílus rovatban, amely fontos, nehéz, olykor kényes vagy éppen fogós társadalmi és etikai kérdésekben a különféle világvallások képviselőit szólaltatja meg. Átható bölcsességeket olvashatunk közvetlenül a hiteles tanításokon keresztül. A válaszokból nem csak konkrét megoldási javaslatokat kaphatunk, hanem megismerhetjük az egyes vallási irányzatok alapvető filozófiáját is.
2. kérdés:
Mi a véleménye arról, ha egy agyhalott, várandós asszonyt életben tartanak az orvosok a törvényekre hivatkozva, és teszik ezt az asszony akarata ellenére, aki úgy rendelkezett, hogy hasonló esetben ne bízzák gépekre. Az asszony férje is azt szeretné, ha hagynák a feleségét meghalni (azt nem tudni, hogy a magzat egészséges-e).
A test egy ajándék Istentől, használatra, de nem a tulajdonunk!
Mindenekelőtt azt kell megértenünk, hogy nem az anyagi testünk vagyunk, hanem a benne rejlő lélek. Bár azt gondoljuk, hogy ez itt az én testem, én irányítom, Krisna a Bhagavad-gítában világosan elmagyarázza, hogy ez egy félreértés: „A hamis ego által megtévesztett szellemi lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet három kötőereje végzi azokat – a test mechanizmusát a Legfelsőbb Úr ellenőrzése alatt álló anyagi természet hozza létre.” (3.27)
Valójában az élőlényeknek nincsen szabad önrendelkezési joguk még a saját testük felett sem élet-halál kérdésében – ez az Úr ellenőrzése alatt áll. A születetlen magzat is Isten örök szolgája, elpusztítása, így pl. az abortusz nagyon súlyos visszahatásokat adó bűn.
Az édesanya, aki mint lélek már elhagyta a testét, szintén nem rendelkezik önrendelkezési joggal, és nem is tehet már semmit gyermeke jövőjéért, azonban a gyermeket, mint élőlényt az orvosoknak kötelességük megvédelmezni. Bár a folyamat bizonyos értelemben mesterséges, ám célja egyértelmű, s az sem kétséges, hogy egy ilyen nehéz orvosi procedúra kizárólag Isten kegyelméből lehetséges. Hozzá kell tenni, hogy ez a súlyos dilemma néhány évtizeddel ezelőtt, a tudomány akkori állása szerint fel sem merülhetett…
Természetesen a tudósoknak és orvosoknak is el kell fogadniuk, hogy nem rendelkeznek teljes irányítással az élet felett, de ahogy a szentírásban olvasható: Istentől ered a tudás és az emberi képesség is – a tudomány nyújtotta lehetőségek is a legfőbb célt kell, hogy szolgálják. Egy élőlény számára különleges lehetőség, hogy emberi testben születhet meg, amely a lehető legalkalmasabb arra, hogy lelki életet éljünk. Az orvostudomány „csodái” eszközt jelentenek, hogy meghosszabbítsuk ezt az emberi életet és a lehető legtovább szolgáljuk Krisnát.