Kārtika hónap lemondásai
Kārtika hónap az őszi időszak lemondásokkal, fogadalmakkal egybekötött időszaka. Az indiai évkör utolsó állomása, amely az újévbe vezet. Indiában és Dél-Kelet Ázsiában ez az időszak a monszun és az esős évszak vége, amely alatt a hagyományosan 3 naponta új faluba vándorló szentek, szerzetesek is egyhelyben maradásra kényszerülnek. A sokszor özönvízszerű esőzések és párás forróság komoly kihívást jelentenek a testnek, de éppen ezzel erősítik a lelket is, az utazás idejét spirituális, lelki gyakorlatokra is ki tudják használni a hívek. Ennek a négy hónapos időszaknak a vége Kārtika hónap, amely alatt tartózkodnak az urad dhāl nevű hüvelyes étel fogyasztásától és sokan speciális fogadalmakat is tartanak vagy a tél beállta előtt böjtölésbe kezdenek. Ez a böjt általában a finom, élvezetes ételek elhagyását jelenti vagy valamilyen mindennapi megszokott ételünk elhagyását, vagyis olyasmit, ami lemondást, elszántságot igényel az embertől.
Dāmodara–vrata – a lámpásgyújtás időszaka
Kārtika hónap teliholdján (pūrṇimāján) azután hagyományosan megkezdődik a Dāmodara–vrata, vagyis a lámpásajánlás időszaka, egy holdhónapon át. Kārtika hónap dicsőségéről mind a Purāṇák, mind más Védák tartalmaznak leírásokat, ezért a vaiṣṇavák világszerte szigorúan követik a hónapra vonatkozó tanításokat és javaslatokat, melyeket elsősorban Śrīla Rūpa Gosvāmī írásai tartalmazn
ak.
Kṛṣṇānak számtalan formája van, így számtalan névvel is illetik Őt. A Dāmodara elnevezés Kṛṣṇa kisgyermekkori formájára utal. Nevét onnan kapta, hogy amikor egy alkalommal csintalanságon kapta, édesanyja, hogy móresre tanítsa, egy őrlőmozsárhoz kötözte Őt. Bár Yaśoda anyának korábban már volt alkalma megtapasztalni a csodás, isteni jeleket gyermekén, anyai szeretetének hatása alatt megfeledkezett arról, hogy Kṛṣṇa milyen hatalommal is bír. Mikor szerette volna megkötözni a gyermeket, a kötél újra és újra rövidnek bizonyult, a gyermek Kṛṣṇa pedig jókat nevetett ezen. Aztán látva édesanyja elszánt törekvését, Kṛṣṇa végül hagyta, hogy anyja megkötözze. Ez a történet a szentírásokból szépen példázza, hogy az Úr hatalma végtelen és felfoghatatlan, s emberi tudás vagy fortély nem képes igába hajtani Őt, de az emberek tiszta szeretete, odaadása, őszinte szándéka, hogy az Úr kedvében járjanak, meggyőzi Istent arról, hogy önként együttműködjön az élőlényekkel. Vagyis a szeretet kötelei azok, amelyek elérik Istent.
A Dāmodara–vrata időszakában a hívek előszeretettel tesznek személyes fogadalmakat, vállalnak a szokásosnál több lelki gyakorlatot, vagy kezdenek böjtölésbe. Mielőtt az ember fogadalmat tesz, feljebbvalói és a szentek áldását kéri ahhoz, hogy áldozata sikeres legyen. Az imádat része a korán kelés (a brahma–muhūrta időszakában, azaz másfél órával napkelte előtt), és a napi rutin beindulása előtt valamilyen lelki gyakorlat elvégzése, imádkozás, astakamok éneklése (pl. Dāmodarāstakam), vagy a Kṛṣṇán való meditáció. Ebben az időszakban nagy lelki áldással jár zarándoklatra indulni, olvasni a szentírásokat, Isten neveit énekelni, vagy cölibátust tartani. Estéként a templomokban és szent helyeken tisztított vajból (gí) készült lámpásokat, lángot ajánlanak a hívek az Úr Dāmodara formájának. Hazánkban Krisna-völgyben este fél 7-kor, Budapesten fél 8-kor történik ez, amihez bárki csatlakozhat.
Kārtika hónap idején Kṛṣṇa imádata és a lemondások végzése különleges áldásokkal jár. Rūpa Gosvāmī így ír a Bhakti–rasāmṛta-sindhuban (1.2.222.): “Az Úr Hari élvezettel és felszabadulással jutalmazza meg azt a hívét, aki Vraja Maṇḍalán kívül Kārtika vratāt végez.” Aki tehát nem szent helyen lakik, azok számára is kedvező ebben az időszakban vezeklésekbe fogni. Jīva Gosvāmī e vershez fűzött magyarázatát Śrīla Prabhupāda így foglalja össze: “Még az a komolytalan ember is könnyen az Úr Kṛṣṇa személyes szolgálatának jutalmában részesülhet, aki Vraja Maṇḍalában betartja a Kārtika vratāt.” (Az odaadás nektárja 103.) Más lemondások, vagy vraták végzésének eredménye egyetlen életre szokott szólni, ám aki a Kārtika vratāt követi, az kimeríthetetlen hasznot hoz a számára (akṣaja phala). Śrī Kṛṣṇa még a legkisebb felajánlásért is lelki formával és örök élettel áldja meg Goloka Vṛndāvanban.
Mivel a gyermek Kṛṣnáról a szentírásokból tudjuk, hogy igen kedveli a vajat, joghurtot és az édes tejtermékeket, ezért a háziasszonyoknak azt ajánlják, ebben az időszakban érdemes minél több finom édességet, és lehetőleg erőszakmentes forrásból származó tejből készült édes-tejes finomságot készíteni és felajánlani fogyasztás előtt Istennek. Az ilyen édesanyák és háziasszonyok igen nagy áldásban részesülnek.
Dīvali – a legsötétebb éjjel
Az időszak középpontjában áll Dīvali éjjele, a hindu újév napja, ami a holdhónap újholdjára esik. Hagyományosan ez egy ötnapos fesztivál, középpontja újhold napja az amavaszja, nyugaton leginkább csak ezt a középső éjjelt ünneplik a hívek. Ezen a napon szerte Indiában lámpásokkal díszítik fel a házakat, üzleteket. Az utakon fénymandalák és fényfüzérek hívják fel a figyelmet az újesztendő közeledtére. A hagyományosan Dīpāvalīnak nevezett ünnep szó szerint ’mécsesfüzért’ jelent és a tradíció szerint ezen a napon tért haza 14 éves száműzetéséből az isteni inkarnáció, az Úr Rāmacandra. Birodalmának alattvalói örömükben mécsesekkel világították ki az utat számára Śrī Laṅkātól egészen a Himalája lábáig, Ayodhyāig. Az Úr Rāma a hazatérése előtt bő két héttel győzte le a démonikus uralkodót, Rāvanát, amiért elrabolta feleségét, Sītā devīt. Ezt a győzelmet a mai napig szimbolikusan a fény sötétség felett aratott győzelmének tartják. Dívali estéjén így a hívők nemcsak az újévre, hanem Rāma királyfi hazatérésére is emlékeznek.
A hívek a Budapesti templomban idén november 11-én ünneplik meg Dīvalit. Esti szertartással, lámpásajánlással, közös énekléssel, zenéléssel és emlékezéssel lépnek az újesztendőbe. A rendezvény este 7 órától 9 óráig tart és mindenkit szeretettel várnak (III. kerület, Csillaghegy, Lehel u. 15-17.).
