Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében “Közös gondolkodás a jövőnkről” címmel zajlott konferencia az ember és környezete egységéről. Az idei volt sorban a harmadik állami vallásközi rendezvény, melynek a Tihanyi Apátság adott otthont.
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, valamint Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi, és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár részvételével zajlott le 2016-ban is a Tihanyi konferencia. A témához híven a résztvevők faültetéssel állítottak emléket közös szándékuknak, történetesen a természeti környezet, a Teremtett Világ globális védelmének.
Idén már Krisna-völgy képviseletében Radha-Krisna Das (Hosszú Zoltán) is felszólalt az “Egyenlőség és emberi méltóság egészséges környezetben” című panelbeszélgetés keretében. Bátorította, hogy az elméletet mihamarabb ültessük gyakorlatba, a mohóság és a vágyak szabályozásával törekedjünk egy fenntarhatóbb társadalom létrehozására. Létező példaként hozta fel Krisna-völgyet, ahol a közösség mindenben Istent helyezi a középpontba, s ezáltal egy magas ökológiai értékkel rendelkező életteret hozott létre.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága vezetője elmondta, hogy a Föld lakói egyre gyorsabban fogyasztják a természet erőforrásait, van olyan ország, amelyik már márciusra feléli egész éves természetes energiakészletét, mely után már a Föld túlterheléséről beszélhetünk. Az egész bolygón heti egymillió ember költözik be városba, ami szintén növeli az energiafelhasználást. Négymilliárd ember küszködik jelenleg vízhiánnyal a Földön. A problémák rendszerszintűek, egyszerre érintik a környezetet, a társadalmat, a pénzügyeket és a gazdaságot. Bemutatta az ENSZ többszintű környezetvédelmi célkitűzéseit, melyeket a rövid határidőn belül előrevetített 2 Celsius fokos hőmérsékletemelkedés elkerülése érdekében dolgoztak ki.
Lányi András, az ELTE egyetemi docense a tudomány erkölcstelenségéről és a tudománytalan erkölcsről beszélt. A tudomány nemcsak hasznos információkat, találmányokat ad a világnak, hanem igazi veszélyforrássá is lett az emberiség számára. Három pontot javasolt, ami a természeti javak megfelelő használatát segítené: 1. a gazdaság legyen helyi, 2. a piac legyen erkölcsös, 3. a szegényeket tegyük vállalkozóvá.
Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója felvázolta, hogy az elmúlt évek migrációs jelenségei összefüggnek a Távol-Keleti térségben végbemenő természeti katasztrófákkal, a felmelegedéssel, a vízhiánnyal, ami végső soron a fegyveres konfliktusok oka is. A mai migrációs jelenségek előrevetítik, mire számthatunk, ha valóban megtörténik a klímakatasztrófa.
Hetesi Zsolt, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport részéről néhány kísérletről számolt be a körkörös gazdasági rendszerek létrehozásával kapcsolatban, amik a lehető legkevesebb energiafelhasználással hozzák létre az emberek számára létszükséges dolgokat úgy, hogy még a hulladék is felhasználható legyen.
A keresztény és zsidó közösségek legtöbbször Ferenc pápa Laudato Si’ kezdetű enciklikájára hivatkoztak, melyben közös otthonunk helyzetét, a teremtés evangéliumát, a környezeti válság emberi gyökereit, átfogó ökológiáját mutatja be a vallásos gondolkodás megvilágításában. A konferencia minden egyes résztvevője példamutatónak és megszívlelendőnek ítélte a pápa látásmódját.
A konferencia egy Zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be, ami tartalmazta a felismert ökológiai helyzet leírását, valamint erkölcsi és teológiai támpontokat adott a feladatok végrehajtásához.
