Még sohasem jógáztál?
Szeretnéd elkezdeni, de nem tudod, hogy pontosan mire is számíthatsz?
Cikksorozatunkban megmutatjuk, hogy mit jelent a jóga, mi a célja, hogyan és mit gyakorolj.
Táplálkozás fontossága
A fizikai testünknek napi szinten szüksége van üzemanyagra, táplálékra. Az, hogy milyen táplálékot veszünk magunkhoz, meghatározza a testünk állapotát, kedélyünket és az elménk tisztaságát. Az éltető pránát nem csak a csakrákon keresztül vesszük fel, hanem az elfogyasztott táplálékkal is feltölthetjük vele fizikai testünket. A jógairodalom szerint az irányított légzésszabályozás mellett, ahhoz, hogy a prána megfelelő mennyiségben legyen a szervezetünkben és az zavartalanul áramolhasson, elengedhetetlen a szabályozott táplálkozás.
Mitől lesz megfelelő a táplálkozásunk?
A jóga szerint a legnagyobb energiát tartalmazó étrend a vegetáriánus táplálkozás.
Miért a növények?
A nap adja az energiát. A növények a nap energiáját alakítják át, így azok fogyasztása adja a legnagyobb mennyiségben az életerőt.
Az állatok, akik elfogyasztják a növényeket, ezt a már átalakított energiát hasznosítják, így az ő szervezetükben ez az energia felhasználódik.
Azok az élőlények, akik más állatok húsát fogyasztják, már csak harmadkézből jutnak energiához.
Fontos a változatos táplálkozás!
Rostok – Segíti az emésztőrendszer mozgását, a táplálék áthaladását. Önmagában nem emészthető, de elengedhetetlen az emésztési folyamatban.
Fehérjék – Szövetek felépítéséhez és a sejtek regenerálásához van szükség. A túlzott fehérjebevitel megterheli a vesét.
Zsírok – A test tartalék energiaforrásai. Tárolja a zsírban oldódó vitaminokat. A testünk a zsírokból építi fel a belső szerveket és az idegeket védő hüvelyeket is.
Szénhidrátok – Az energiát adják a szervezetnek. Az egyszerű szénhidrátok, teljes mértékben lebonthatóak és energiává alakulnak. Más összetett szénhidrátok, úgy mint a rostok, segítik az emésztés folyamatát.
Vitaminok, ásványok – Kis mennyiségben nélkülözhetetlenek. A szükséges mennyiséget a kiegyensúlyozott, változatos vegetáriánus táplálkozás tartalmazza.
A legkisebb ártás elve (Ahimszá)
A jógikus gondolkodás egyik meghatározó alapelve az ahimszá, ami természetesen az élet minden aspektusára értendő és a táplálkozásban is megjelenik. Az élet tisztelete, a nem ártás elve és az, hogy az ember saját testének fenntartásához csak olyan mértékű erőszakhoz folyamodjon, ami feltétlenül szükséges. Ez a legfontosabb alapelv, hogy fejlődni tudjunk a spirituális életben.
“Aki a fogság vagy megölés kínját nem kívánja okozni egyetlen élőlénynek sem, az végtelen boldogságban fog részesülni, mert az egész világnak üdvét kívánja. Amit csak gondol, amire csak törekszik, amire csak irányítja a vágyát, mindazt fáradság nélkül éri el az, aki egyáltalán nem öl meg semmit. Aki nem eszik húst, azt az egész világ megszereti, és betegségek nem gyötrik. Aki az engedélyt megadja, aki levágja az állatot, aki eladja a húst, s aki elkészíti azt: azok mind egyformán megölői az állatnak.”
Manu szamhitá (ötödik fejezet)
A három kötőerő elmélete
A fizikai világban három láthatatlan, de nagyon is jól érzékelhető erő, úgynevezett kötőerő (guna) működik, ami befolyásolja az élet minden területét.
A három kötőerő mindig egyszerre hat, de egyikük dominánsan befolyásolja az élőlények minden cselekedetét. Az egyes kötőerők mértéke és dominanciája az ember életében folyamatosan változik annak megfelelően, hogy hogyan éli az életét, milyen emberekkel veszi körül magát, mit olvas, hallgat, milyen jellegű filmeket néz, mit és hogyan mond és milyen ételeket fogyaszt.
A három kötőerő
A jóság kötőereje (szatva guna)
A legtisztább kötőerő. A jóság minőségében élők boldogok a helyzetükben, a lelki dolgokra nyitottak. Segíti a kiegyensúlyozott egészséges életet és a lelki felemelkedés alapja.
A szenvedély kötőereje (radzsasz guna)
Aktivitás, a vég nélküli vágyból és sóvárságból születik. Fáradhatatlan törkvés és erős ragaszkodás jellemzi. Ennek a kötőerőnek a dominanciája szenvedést és mentális békétlenséget okoz.
A tudatlanság kötőereje (tamasz guna)
Az élőlényeket befedő illúzióból születik. Hatása az őrültség, tunyaság, lustaság és a sok alvás.
A három kötőerő kombinációja adja az élőlények sokszínűségét, sokféle természetét. Az, hogy az embert melyik kötőerő dominálja, azt nagyban befolyásolja, hogy milyen minőségben lévő ételeket fogyaszt.
Jóság minőségében lévő ételek
Fogyasztásuk egészséget, nyugodt elmét és rugalmas testet eredményez.
Pl.: Gabonafélék, teljes értékű lisztből készült pék áruk, friss gyümölcsök, zöldségek, csírák, magvak, friss tejtermékek, méz, gyógyteák.
“A jóság minőségében élők olyan ételeket kedvelnek, amelyek meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Az ilyen ételek lédúsak, zsírosak, táplálóak, és örömmel töltik el a szívet.”
Bhagavad Gítá 17.8
Szenvedély minőségében lévő ételek
Ezek az ételek felborítják az elme és a test közötti egyensúlyt. A túl sok radzsasztikus jellegű ételek fokozott serkentő hatással van a testre, felkorbácsolja a szenvedélyeket, így az elmét nyugtalanná és irányíthatatlanná teszi.
Pl.: túlságosan erős fűszeres ételek, serkentőszerek (kávé, fekete, vagy zöld tea, csokoládé) hagymafélék. A túl gyors evés is radzsasztikus hatással van.
“A túlságosan keserű, túl savanyú, sós, erős, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében élők kedvelik. Az ilyen boldogtalanságot, szenvedést és betegséget okoznak.”
Bhagavad Gítá 17.9.
A tudatlanság minőségében lévő ételek
Az ilyen ételek túlzott fogyasztása, rendkívűl kedvezőtlenül befolyásolják az elme és a test működését. Hatására a józan gondolkodás elborul. Az embert a tehetetlenség, tunyaság jellemzi. Az elméjét az agresszió, a harag és a kapzsiság keríti hatalmába.
Pl.: Alkohol, dohány, gomba, erjesztett, romlott, állott, túlérett ételek. A túl sok evés is tamasztikus hatással van.
“ A sötétség kötőerejében lévők az olyan ételeket szeretik, amiket a fogyasztás előtt több mint három órával főztek, ami íztelen romlott és rothadó, valamint maradékokból és tisztátalan alapanyagokból készült.”
Bhagavad Gítá 17.10.
Írta: Somogyi György, a Bhaktivedanta Jógastúdió Blaha jógaoktatója
Forrás >>
Forrás:
Hatha-Yoga gyakorlatok, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014
Jóga, az elme és a test harmóniája, Sivananda Jógaközpon, 2013
Jóga tiszta forrásból, Dr. Tóth-Soma László, Gaura Krisna Dász, 2008
Ászana, Pránajáma, Mudrá, Bandha, Swami Satyananda Saraswati, 2006