Ki dönt arról, hogy egy fiatal kivel házasodhat össze?
Léteznek olyan társadalmak, ahol a saját házasságáról nem dönthet egy fiatal lány, vagy épp fiú, mert a szülei, netán a vallási vezetője dönti el, kivel élje le az életét. Ne gondoljuk, hogy nálunk nincs ilyen. Elég egy erős akaratú szülő, egy befolyással bíró tanító, egy a vagyonát féltő nagyszülő… Kényszerházasságok, nem szabad akaratból született frigyek szerte a világon köttetnek. Kíváncsiak voltunk, mit mondanak erről a vallások tanítói.
A képviselőnek a nő jelenlegi és jövőbeli érdekeit szem előtt tartva tanácsot kell adnia a kérőkkel kapcsolatban, hiszen ő nemcsak a házasságkötéskor képviseli a nő érdekeit, hanem a házasság teljes időtartama alatt is. A képviselő a házasságkötést ok nélkül nem akadályozhatja meg.
Valahol teljesen természetes, hogy segíteni szeretnénk a gyermekeinknek, amikor előre látjuk, hogy semmi jó nem fog kisülni egy kapcsolatból. Ám egy felnőtt sem tud mindig elég okos lenni, arról nem is beszélve, ha történetesen alkalmatlan szülőnek. A Manu szamhitá szerint több módja létezik a házasságnak aszerint, hogy az ember milyen háttérből jön. A legalacsonyabb rendű az, amikor az ifjú a kiszemelt hölgyet leüti, felteszi a szekérre és jól hazaviszi magának. A félistenek házasságkötése áll a túlsó végen, és ez bizony tartalmazza a szülőtől való áldáskérést, azt, hogy az apa elajándékozza lányát, a leendő férj szülei pedig házukba fogadják az ifjú feleséget, mint új családtagot. Az ilyen – egyébként evilágban is gyakorolható – házasságban nagy szerepe van a papoknak is, hiszen ők adják össze a párt, és ők végzik az áldozati szertartást az Úr elégedettsége és áldásának elnyerése érdekében. Ezt a felelősséget csak kedvező esetben vállalják, ha minden körülmény megfelelő.
Hogy a mai világban ez hogyan valósul meg, az más kérdés. Egyrészt csökkenőben van a józan választásra képes szülők száma. Másrészt lázadó gyermekeink legkevésbé sem törekszenek arra, hogy elnyerjék szüleik jóindulatát, inkább mennek a fejük és túlfűtött érzelmeik után.
Hogy a mai világban ez hogyan valósul meg, az más kérdés. Egyrészt csökkenőben van a józan választásra képes szülők száma. Másrészt lázadó gyermekeink legkevésbé sem törekszenek arra, hogy elnyerjék szüleik jóindulatát, inkább mennek a fejük és túlfűtött érzelmeik után.
Szerencsés a szülő, akinek kikérik a véleményét, nem beszélve arról, ha még hallgatnak is rá. Ennél csak az az ideálisabb, ha a megbízható vallási vezető is rendelkezhet némi beleszólással.
Nyugtázhatjuk, hogy van azért példa erre is, a mi egyházunkban biztosan. Az előrelátó ifjú pár – vagy néha a szüleik – kikérik egy asztrológus elemzését a személyiségi kompatibilitást illetően, és ha ez kedvező, a lelki tanítómester engedélyét is kérik a házassághoz. Utóbbi univerzális és személyes tanításokkal látja el őket, mely segít megérteni azt, hogy a vallás gyakorlása hogyan képes összetartani őket nehéz idők esetén is. A jóakaró szülők és az ideális vallási vezetők tanácsai, áldásai tehát nélkülözhetetlenek egy jó házassághoz.
Gandharviká Préma déví dászí (Szilaj Péterné) – vaisnava (Krisna-hívő) lelkész
Más vallási képviselők válaszai: » link