A válasz természetesen nem. Azért mert valaki elért egy bizonyos életkort, ugyanúgy felelnie kell tetteiért, mint fiatalabb korában. A védikus szentírások szerint egy gyermek tetteiért a karmát (a tettekért járó természetes visszahatásokat) ötéves koráig az édesanya, majd később az édesapa kapja meg.
Felnőttkorba lépve azonban egészen a halál pillanatáig minden tettéért maga a személy felel.
Természetesen létezik az az állapot, hogy valaki magatehetetlenné válik és mentálisan beszámíthatatlan lesz, ebben az esetben azonban az illetőért családtagjai vállalnak felelősséget, vagy egy gondozó ad számára védelmet. De ha valaki felelősségteljes állást tölt be, munkáltatója is alkalmasnak találja erre, akkor a tevékenységgel járó döntésekért neki kell viselnie a felelősséget. Az, hogy a fenti esetben egy orvosnő, korára való hivatkozással, átmenetileg nem kerül felelősségvonásra, csak az ügy pontos kivizsgálásáig elfogadható.
Ha bebizonyosodik a felelőssége, akkor az életkora sem mentesíthetné tettei súlya alól.
Mindez a karma törvényén alapszik, amely alapján minden cselekedetünkért visszahatást kapunk a jelenben vagy a jövőben. Bár fájó lehet, de a büntetést mielőbb meg kell kapnunk, hogy ezt a rossz karmát ne görgessük tovább egy későbbi életbe, mivel
a létrejött karma, mint egyfajta adósság, az anyagi világhoz láncolja az embert.
A jó dolgok ehhez hasonlóan pozitív karmánk eredményeként jönnek létre, ám ha kedvező anyagi helyzetbe kerülünk, vagy ha nagyon szép külsővel születünk meg, azt valamiért nem szoktuk felhánytorgatni a sorsnak…
A visszahatásokat kétféleképpen egyengethetjük életünkben. A már meglévő karmánkat a Haré Krisna mahámantra éneklése tudja a leghatékonyabban oldani. A másik oldalról pedig érdemes megelőzni az újabb visszahatások kialakulását, ezt például erőszakmentes és tudatos, személyes kötelességeinknek, dharmánknak megfelelő életmód kialakításával érhetjük el.
Fodor Kata – vaisnava (Krisna-hívő) teológus
Más vallási képviselők válaszai: » link