A jelenleg is tartó új típusú koronavírus körül kialakult helyzet kapcsán talán még többen elgondolkodtak azon, mekkora érték a saját magunk által megtermelt élelem. Szintén sokak a kényszerű otthonlét egy hasznosabb módjaként fedezik föl újra a kertészkedés örömét. Megint mások spórolni, vagy a fönnálló rendszertől, a fogyasztói társadalomtól függetlenedni szeretnének.
Lelkesítő hírek, videók jelentek meg arról is, hogy Krisna-völgyben hogyan gazdálkodnak, hogyan törekszenek az ott élők az egyszerű életmód, emelkedett gondolkodás elve mentén élni életüket.
Természetesen városban, főként főállású munka mellett kicsit más a helyzet, általában limitált idő, energia, és földterület áll a rendelkezésre, ezért legtöbbünk esetében a részleges önellátás, vagy legalább a konyhát némiképp ellátó zöldségtermelés a realitás.
Hogy mekkora terület kellene egy 4 tagú család teljes zöldség és gyümölcs ellátására (a szükséges gabonákra, mézre, tejtermékekre szándékosan nem térnénk ki), arra vonatkozólag a szakirodalom meglehetősen vegyes adatokkal szolgál, de nagyjából 1000 négyzetméter körüli kertméret esetén, alapos tervszerűség mellett, és bizony kitartó szorgalommal, valóban nagyrészt megvalósítható mindez.
Ha valakinek nincs ekkora kertje, vagy a teleknek csupán egy része vonható művelés alá, még akkor is érdemes nekifogni!
A rendelkezésre álló terület, ha csupán egy lakás ablakpárkánya, vagy egy kis terasz, már ott nevelhetünk zöldfűszereket, metélőpetrezselymet, oreganót, bazsalikomot, rozmaringot, kaprot, mentát stb. Sőt, kisebb termetű bogyósgyümölcsökkel is megpróbálkozhat balkonládájában a városi kertész, hiszen a folyamatosan érő földieprek, mint a ,,Ruegen” szamóca már pici helyen megörvendeztetnek termésükkel. Szintén alkalmas dézsás tartásra a málna, vagy a kissé savanykás, áfonyára emlékeztető ízű mézbogyó, vagy akár a kék és a vörös áfonya is (részükre savanyú virágföldet szükséges biztosítani). Egy nagyobb virágcserépben, világos teraszokon a törpe gyümölcsfák nevelése is megoldható, mint a ,,Nektarella” miniatűr őszibarack. Persze egy-egy ilyen csöppnyi fáról valószínűleg nem fogunk befőttet, lekvárt elrakni, de a természetközeliség élményét, és némi vegyszermentesen nevelt gyümölcsöt így is kapunk róla.
Zöldségek is megteremhetnek a teraszon, többek például a gyerekek bevonásával sikeresen nevelgetnek hónaposretket, rukkolát esetleg tépősalátát is balkonládában, sőt, kompakt, cserepes tartásra alkalmas paradicsomfajták is léteznek (pl. Bajaja), de padlizsánból, sőt, cukkíniből is léteznek kistermetű fajták. Még a kertészkedés iránt esetleg kevésbé fogékony urak között is népszerű elfoglaltság a cserepes csilipaprikák nevelése, mellyel aztán ételüket fűszerezhetik.
A terasz, vagy erkély esetében persze figyelembe kell venni, milyen fekvésű, mennyire napos a hely. A kifejezetten sötét helyeken ugyan nehéz zöldséget termeszteni, de a menta, a citromfű, a szép vérsóska, vagy mustárlevelek ott is elfogadhatóan fejlődnek.
Ha ellenkezőleg, nagyon forró, tűző napos a helyünk, a cserepekben átforrósodó és könnyen kiszáradó talaj miatt kiemelten ügyelni kell a növényeink öntözésére, előnyben részesítve a korareggeli és esti időszakot, és esetleg nádszövettel, vágy más esztétikus módszerrel tompíthatjuk is a nap tüzét.
Érdemes balkonládáink cserepeink biztonságos rögzítéséről is gondoskodnunk, nehogy egy viharos szél elröpítse a pizzára szánt cserepes rukkolánkat, vagy rosszabb esetben kellemetlen balesetet okozzon leesésekor.
Sok szépen gondozott erkélykert a bizonyíték arra, hogy némi idő ráfordításával egy pici oázist alakíthatunk ki.
Ha valódi kert áll rendelkezésünkre, még több lehetőségünk van!
Néhány négyzetméteren is kellemes és hasznos időtöltés a kertészkedés, ott már érdemes a konyhára paradicsomot, paprikát, ülő (azaz nem futó habitusú) tökféléket, zöldbabot, spenótot, mángoldot termeszteni.
Ha limitált a hely, részesítsük előnyben azokat a zöldségeket, amik értékesebbek, különlegesebbek, és számunkra kedvesebbek, és ne erőltessük a túlzottan nagy helyigényű, vagy nagyon olcsó termésű növényeket (kukorica, burgonya, főzeléktök). Ez csupán gazdaságossági szempont, hiszen így kisebb területről nagyobb értékű zöldséget szedhetünk, de ha valaki ragaszkodik hozzá, hogy 3×3 méteres kiskertjét krumplival ültesse tele, megteheti, hisz ekkora területről jó pár kosár burgonyát már szüretelhet.
Minél kisebb a terület, annál nehezebb a gyakorlatban a vetésforgó elvét alkalmazni, ezért javasolhatók a vegyeságyások (ügyelve a kedvező és kedvezőtlen növényi társításokra pl. paradicsom a bazsalikommal jó szomszéd, míg a burgonyával kerülendő párosítani egymást, azonos betegségeik miatt). Szintén ajánlatos a kert “üresen maradását” megakadályozandó, az átmeneti időszakokban rövid tenyészidejű zöldségeket ültetni, például a káposztafélék közé tartozó pak-choit, mely változatosan elkészíthető és nagyon egészséges. Így is növelhetjük kiskertünk hozamát.
Ha szép, nagy kertünk van, bátran ültethetünk sokféle zöldséget, gondolva a télire eltárolhatókra, mint a sütőtökök, cékla, burgonya, répa, tarlórépa, fejes káposzta, de mérlegeljük, van- e alkalmas, hűvös helyünk (pince, verem, hidegebb kamra), ahol eltudjuk őket tenni betakarítás után (a modern lakások spájzai sajnos gyakran túl melegek ehhez), s nem romlik esetleg ránk a szép termés.
Ha van módunk, befőzéssel tartósíthatunk paradicsomlevet, lecsót (vagy ajvárt, zakuszkát), és zöldbabot is, de sokan még a cukkinit is ügyesen elrakják télire.
Így még a hideg hónapokban is a magunk termelte zöldségből falatozhatunk.
Egy kisebb, fűtetlen növényház, mely fóliasátor, üvegház, vagy polikarbonát (,,lexán”) építmény is lehet, azt is lehetővé teszi, hogy ősszel elvessük az áttelelő zöldségeket (pl. japán retek, leveles kel, rukkola, ázsiai mustárzöldek, telelő saláta, vagy a superfoodnak számító kelbimbó stb.), s azokat akár tél végén, vagy koratavasszal elkezdjük szedni. Természetesen a növényházban télen is kell öntözni, esetleg gyomlálni, és olykor szellőztetni is (a túlmelegedés és gombás betegségek ellen).
Meg szeretnénk említeni, hogy akiknek szép díszkertje van, de mégis szeretnének valami “hasznosat” nevelni benne, anélkül hogy szép kertjüket föl kéne “szántani”, a vegyes hasznú kert egy lehetséges opció. Egyes zöldségek olyannyira szépek, hogy akár virágágyásban is helyet kaphatnak (például színes csilipaprikák, piros levelű mángold stb.). Egy gyümölcstermő bokor, például fekete rizli, pedig a legszebben megkomponált díszkertbe is beilleszthető, a díszcserjék közé.
Akármilyen művelési módot is alkalmazunk (manapság divat a magaságyás, a mélymulcsos kert, de a dombágyás is), víz szükséges a kerthez. Akár vezetékes vízről, akár kútról öntözünk, tudatosítsuk magunkban, a víz érték, és bár hazánk víz nagyhatalom hírében áll, erre az értékre vigyáznunk kell. Így amennyire lehet, törekedjünk a gazdaságos vízhasználatra. A mulcsozás például sokat segít a talaj párolgási veszteségének csökkentésében, vagy akár a jó öreg kapálás, ami a kapillárisok összetörésével szintén véd a termőföld átszáradásától.
A talaj termőképességét a szervesanyagpótlás (trágyázás, komposzt) és a kíméletes művelés segíti. Nincs szükség műtrágyákra, ha a kerti és konyhai hulladékot komposztáljuk, majd azt földdé érve kijuttatjuk a kertbe, esetleg érett marhatrágyát használunk. Különböző erjesztett növényi levekkel öntözve csodás növekedést és erős növényeket kaphatunk. Az árkok szélén, vadon növő csalán például jó nitrogén forrás, a szintén vadon (pl. kirándulások alkalmával) gyűjthető fekete nadálytő pedig jó kálium tartalmú. Ezeket és más gyógynövényeket egy hordó vízben megerjesztve, egy kissé erős szagú (na jó, büdös) tápoldatot kapunk, melyet leszűrve, alaposan hígítva kiöntözhetünk.
A leggondosabb gazda növényei is megbetegedhetnek, de szerencsére vegyipari mérgek nélkül is védekezhetünk. Bevált módszer például lisztharmat ellen a szódabikarbónás vízzel való permetezés, vagy tetvek ellen a káliszappanos permet. Ma már hozzáférhető több természetes eredetű növényvédőszer, pl. a Neem olaj, de jó ha tudjuk, az előírásokat ezek esetében is be kell tartanunk magunk és környezetünk védelmében.
Ismert dolog, hogy a minőségi szerszám megkönnyíti a munkát, de régi szerszámaink fölújításával (ásók, kapák megélezése, esetleg új nyél), némi barkácsolás árán nagy összegeket spórolhatunk meg. Ne felejtsük, régen egy ásó, vagy vasvilla több generációt is kiszolgált!
A növényeink magját az áruházak és gazdaboltok mellett “magbörzék” során is beszerezhetjük, cserélhetjük kertészkedők közt. Részesítsük előnyben a nem F1 hibrid fajtákat, mert így pl. a saját érett paradicsomunk magját kiszedve, megmosva, megszárítva, eltárolva, saját vetőmagunk lehet.
A kertészkedéshez a jószándékú igyekezeten kívül nem árt néhány szakkönyv tanulmányozása, és akár hozzáértők fölkeresése, aki sikereket szeretne elérni, az mindig hajlandó tanulni. Ugyanakkor ne hagyjuk magunkat elkedvetleníteni, ha mások azt mondják, “minek csinálod, jobban jársz, ha megveszed”, hiszen a saját termés nem csak finomabb, de garantáltan bio minőségű, és egészséges lehet.
Grantha-raja Dasa
(Kertész, őstermelő, agrármérnök)