Amikor búcsúzik az ó, és elérkezik egy új év, mi boldogságot, egészséget, sikert kívánunk egymásnak, s magunknak, de ha őszintén visszatekintünk, és megnézzük, az előző évben kimondott jókivánságaink ellenére ez idén ugyanúgy nem teljesült.
Mindez a sok kedves kívánság végülis a mélyén a jövőtől való félelmen alapszik, ami ott él minden élőlény szívében. Ilyenkor az emberek különféle rituálékkal, babonákkal próbálják jobbá varázsolni a felsőbb hatalmak irányította jövőt. Nálunk a gazdagságért lencsét főzünk, máshol az újév sikeréért úgy gondolják, az utolsó napon tizenkét féle étel legyen az asztalon, és mindent, amit nem esznek meg, ki kell dobni a hóra, majd ettől minden rendben lesz. Ennyi lenne a boldogság, a jólét receptje?
Az emberek folyton különböző külső módszerekkel próbálkoznak, így vagy úgy, de próbálják boldoggá tenni az itteni életüket, mert a boldogság
vágya is ott él mindenki szívének mélyén – ugyanakkor mindenki tudja, hogy itt erre kevés a remény. A félelem, hogy sehogy sem lehetünk
boldogok.
“De hogyan lehetne, meg kell próbálnod!” Nem tudják, de az emberek mégis horoggal, csapdával, vagy más szélhámos módszerekkel próbálják
rabul ejteni a boldogságot jelentő jószerencsét. Mivel azonban ez az egész év során sorra kudarcot vallott, sajnos az emberek többsége
meglehetősen megalázó módot, ilyentájt az alkohollal, droggal való boldoggá válás válaszát adja. Abszolút anyagi megoldás: a kémiai
boldogság…
De ezeknek csak egy végső oka van – az emberekben nincs belső támogatás. Mert valójában nem az emberi élet valódi céljának
megfelelően élik a napjaikat, nem szentelik azt semmilyen magasabb értékért – ez az oka, hogy az ember ürességet érez, és megpróbálja
kitölteni ezt a keserű éhséget. Az élőlény mindenféle módon próbálja kitölteni ezt a szív által érzett folyamatos hiányosságot. Azt hiszik,
azért éreznek ürességet a szívben, mert a gyomor üres, és mikor megtöltik, akkor sem változik semmi. A szívben vagy a tudatban észlelt
érzés nem válik elégedetté. Drogoznak, isznak, szexelnek, tévét néznek. Az ember igazi tragédiája éppen az, hogy érezve ezt az
ürességet, nem tudja, hogyan töltse ki.
Amikor viszont az ember már meglelte a belső teljességet, az a biztonság érzését adja, akkor nem fél, nem fog félni az eljövendőtől.
Ellenkezőleg! A Srimad-Bhagavatamban Kunti királynő azt mondja az imáiban: “Krisna, az új évben is küldj nekem új nehézségeket.”
Boldog Új Évet – új nehézségekkel? Azt mondja: “Jöjjenek csak a nehézségek, egymás után.” – Kérjük, nem kérjük, maguktól is jönnek.
Hogyhogy? Amikor az embernek van belső támogatása, amikor érzi ezt a belső erőt, akkor nem fél a külső nehézségektől. Független minden
külső dologtól, a külső jóváhagyástól, a külső szórakozástól, a bekövetkező külső eseményektől, mert van egy szilárd belső menedéke:
az Istenbe vetett hite. Kuntihoz hasonlóan bátran néz szembe minden nehézséggel, hiszen jól tudja, nincs ebben egyedül. Az emberi élet
valódi értelme éppen az, hogy megtalálja a szívben ezt a menedéket, annak megértése érdekében, hogy mitől lesz meg benne a teljesség
csodálatos érzése. A kérdésre a válasz egyszerű: menedéket kell találni a Szent Névnél, ami a Krisnával való kapcsolat elmélyítéséhez
vezet el. Együtt lenni Istennel a Szent Név formájában. A szívünket és elménket ekkor a teljesség nyugalma tölti ki, s megszűnik minden
aggódás és a jövendőtől való félelem.
Amikor pedig olyan emberekkel találkozunk, akiknek a szíve valóban telve van, azt megérezzük. Ahogy ők ezt az űrt az Isteni menedék útján
igyekeznek kitölteni, ez akkor szeretetté változik, s a szívük túlcsordul és együttérzésükben boldoggá akarnak tenni mindenki mást
is. Akkortól csak másokra gondolnak, már egyáltalán nem törődnek az önmaguk boldogulásával. Amikor meglátjuk ezeket az embereket,
bizonyosságra teszünk szert: “Igen, itt van, ez az Út!” Ez az Út!
De ez az az út, amelyet a boldogság érdekében követnünk is kell. A gyakorlatban, és így mi is meg fogjuk tapasztalni a Teljességet,
eltűnik mindaz az addig tapasztalt, fojtogató űr, amit eddig semmivel, sem az egész év küzdelmeivel, sem a legpörgősebb szilveszeteri
bulival, nem sikerült betölteni.
Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa
Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare
Hare Rāma Hare Rāma
Rāma Rāma Hare Hare
A Szent Névvel áthatott, teljességben megélt új évet kívánok mindannyiunknak!
Guḍākeśa Dāsa