A Stanford Egyetem nemrég megjelentetett kutatási eredményei szerint a tudományt hatékonyan lehet alkalmazni a hangok elemzésére és vizsgálatára. Az Abazz nevű kisalkalmazás segítségével ki lehet mutatni például, hogy milyen betegséget hordoz egy adott szúnyog a zümmögését kielemezve. A kutatóintézet másik felfedezése rávilágít, hogy milyen hatással vannak a hangok az emberi szervezet legszívósabb sejtjeire, a szívsejtekre. A gondolatot a Faraday hullámok elve sugallta, amely szerint a hang képes a víz felszínén állóhullámokat okozni. (A hanghullámok és az emberi testben létrejövő fizikai változásokat noha részben még pszeudo-tudománynak tekintik, az elmúlt 30 évben fantasztikus felfedezésekre tett szert ezekkel kapcsolatban az emberiség. – a szerk.)
A Faraday hullámok elvét próbálták alkalmazni arra is, hogy a hanghullámok tömörítsék a szív sejtjeit. Ezután megfigyelték, hogy milyen alakzatokat vesznek fel a szív sejtjei a hang hatására. Remélik, hogy ezt a technikát fel lehet majd használni a szívbetegségek kezelésében. A másik kutatási irány a hang felhasználása az agyban kialakult kezelhetetlen rohamok kimutatására (pl. epilepsziás rohamhoz hasonló állapotok – a szerk.). Régen használják már az ultrahangot az emberi test tanulmányozására. Cél az is, hogy chipeket használjanak a különböző egészséget jellemző paraméterek monitorozására, illetve gyógyszeradagolásra irányított helyzetben, pl. idős embereknél. A hang hatásának ilyen mélységű tanulmányozása felhívja a figyelmet arra is, hogy a hangok az életünket is befolyásolják, sőt szabályozni tudják.
A bolond nem ismerszik meg, amíg ki nem nyitja a száját
A fenti kutatás rámutat arra, hogy a szúnyog zümmögése elárulhatja, milyen betegséget hordoz a szervezetében. Ehhez hasonlóan, a Védák szerint valakinek a jellemét abból ismerhetjük meg, hogy hogyan beszél. Arjuna pl. megkérdezi Kṛṣṇāt a Bhagavad-gītāban, hogyan beszél egy transzcendentalista. Amint valaki elkezd beszélni, kiderül, milyen a tudata.
Az vagy, amit hallgatsz
A második kísérlet kimutatta, milyen hatással van a hang a szív sejtjeire, tehát milyen hatással van ránk a hangvibráció, lényegében a hang hullámai, amit saját elhatározásunkból, vagy kényszerből hallunk. A szívünk olyan, mint egy bank. Ami bemegy, az ott marad és benyomást gyakorol. Nem csak arról van szó, hogy a hang élettani hatásokat okoz, hanem arról is, hogy a tudatunkat befolyásolja. Ezért van az, hogyha jó hírt hallunk, örülünk, ha viszont rosszat, akkor meg elszomorodunk. A hang természete befolyásolja a tudatunk minőségét. Ugyanebben a kísérletben arról is szó esett, hogy a hangot betegségek kezelésére is használhatjuk. Ha jobb hangrezgésre váltunk, pl. az egészségtelenül működő elme által okozott betegségeket is leküzdhetjük.
A pontos hatás nem mindig látszik
A harmadik eset azt mutatja ki, hogy a hangot fel lehet használni a gyógyításra nem reagáló agyi rohamok kimutatására. Ez arra is utal, hogy a tudatunk változását pl. nem észleljük azonnal, hasonlóan egy rossz barátsághoz. Amikor Kaikeyī társult Mantharával, annak nem volt azonnal hatása. Mégis a szolgáló meg tudta győzni úrnőjét azzal, hogy Rāmáról mérgező gondolatokat táplált a fülébe. Nagyon gondosan kell tehát megválogatnunk, hogy kivel társulunk és milyen közösségbe kerülünk. Máskülönben hosszabb távon rossz hatásnak vagyunk kitéve úgy, hogy azt észre sem vesszük.
Ha nem tudsz semmi jót mondani, inkább hallgass!
Az utolsó esetben láthattuk, hogy a hang segítségével megfigyelhetők a test jellemzői. A hangvibráció – és ebben rejlik a mantrák és a szavak pozitív ereje – minden esetben fizikai szinten is befolyással van a test működésére. Ezért vigyázzunk arra, hogy mit beszélünk, erre mindig lehetőségünk van, csak odafigyelés kérdése. Nem célra vezető rossz, káros, kritizáló, fájdalmas, lehúzó dolgokról beszélni, jobb, ha inkább hallgatunk, hogy ne fulladjunk bele a nehézségek óceánjába.
Snigdhamayi Sudevi Devi Dasi