“Aranyóra” nemcsak közvetlenül szülés után van, hanem reggelente is. Szanszkritul brāhma-muhūrtának, Isten órájának nevezik. Most megtudhatod, miért hasznos ekkor kelned és kijutnod az ágyból!
„Az egészséges embernek brāhma-muhūrtán keresztül kell kijutnia az ágyból, hogy megvédje életét.” (Aṣṭāṅga Hṛdaya Saṁhitā)
A brāhma-muhūrta szó szerinti jelentése: „brāhma” – transzcendens, “muhūrta” – időtartam, egy pillanat, egy periódus. Egy muhūrta 48 percből áll.
48 perc az egészségért és a hosszú élettartamért
A védikus eszmék szerint az ébredés ideje nagyon fontos az egész nap sikeréhez, a hasznos szokások kialakulásához, a lelki fejlődéshez és általában az életút megválasztásához. Ha a napszakokban az emberi élet örök körforgását akarjuk meghatározni, akkor a születés (ébredés), az ifjúság, érettség, és az időskor különböző órákban jelentkeznek, különböző kötőerővel (tamas – tudatlanság, rajas – szenvedély, sattva – jóság) és hatóerővel, dośával (vāta, pitta, kapha) áthatva.
Aki valaha és átélte azt, hogy késő este felpörgött állapotba került, nem aludt egész éjjel, majd napközben próbált meg aludni, az tudja, hogy az alvás fényes nappal szokatlan és egészen más eredményt ad. Ha a lefekvés az ideális időpontig, 22:00-ig nem történik meg, akkor nem számít, hogy mennyit alszik az ember, kialvatlan marad: a fejében „rendetlenség” lesz, a teste „éhezik”, a vitalitása lecsökken.
A természet körforgása szerint a nap sötét időszakában az embernek aludnia kell, a fényben pedig ébren lennie. Az állatok, a növények és a mikroorganizmusok is éjszaka pihennek, regenerálódnak. Természetesen vannak fajok, amelyek éjszaka aktívak a speciális karmájuk folytán, de az a tamas, a tudatlanság, sötétség kötőereje, amelyből az embernek ildomos kiemelkednie.
Ha a hajnali órákban ébredünk, hatalmas eredményeket érhetünk el egészségünk megőrzésében, a jógagyakorlatok, a lelki fejlődés eredményeiben és a személyes hatékonyság terén is. Éljünk ezzel a páratlan lehetőséggel, hogy megadatott számunkra az emberi létforma!
Összpontosítani a lelki fejlődésre és tenni is érte legalább ugyanolyan fontos, ha nem még lényegesebb, mint az életünk egyéb területeire, emberi kapcsolataink megélésére figyelni, illetve arra, hogy mit teszünk a tányérunkra. Azt gondolhatjuk, hogy az ébredés pillanata egy rutin és nem fontos. Felébredünk és csak úgy elindul a napunk. De ez valóban így van? Hát, nem! Mindig fontos! Ami pedig a legfontosabb, hogy mit csinálsz az ébredés utáni első órában.
A napfelkelte előtti brāhma-muhūrta időszak hatalmas jelentőséggel bír. Már évezredekkel ezelőtt, a védikus kultúrában is ebben az időszakban elmélkedtek, meditáltak, későbbi korokban az adott korszak kiemelkedő személyiségei is éltek ezzel a tudással. Nyilvánvaló volt számukra, hogy a „törvény nincs megírva”, ez a tudás „nem ebből a világból” származik. Ők is előnyben részesítették a korai ébredést, amikor a csillagok még fent ragyognak az égen, amely által komoly eredményeket tudtak elérni.
“Ami minden lény számára éjjel, ébredés az a fegyelmezett embernek, míg az élőlények ébrenléte a bensőt látó bölcsnek éjszaka.” (Bhagavad-gītā 2.69)
Az Āyurveda szerint a brāhma-muhūrta egy különleges időszak a nap folyamán, amely minden nap kora reggel nyilvánul meg. Jelentése szorosan összefügg a három guṇa (kötőerő) elméletével (anyagi természet tulajdonságaival). Sattva – a tisztaság, bölcsesség és a nyugalom, rajas – energia, szenvedély, a mozgás és a fájdalom, tamas – a tudatlanság sötétségét, lustaságot és pusztulást jeleníti meg. A kora reggeli órák tartoznak a sattva kötőerejébe, az emelkedő nappal lesz aktív a rajas, és 10:00-tól pedig a tamas lesz az uralkodó, majd a nap folyamán négy óránként váltakoznak ezek a kötőerők. Az adott guṇák áthatják a napunkat, meghatározzák a hangulatunkat, hatást gyakorolnak az egészségünkre.
Tehát a sattva, a rajas és a tamas időszakai a nap folyamán váltakoznak, de van egy kivétel – a brāhma-muhūrta 48 perce, ahol egy isteni állapot, nirguṇa – azaz kötőerőktől mentes állapot alakulhat ki. Ez persze feltételes, mert minden cselekedetünk továbbra is keveréke a három nagy guṇának, de mégis, ebben az időszakban kevésbé erőteljesen hatnak a kötőerők, mint általában. Inkább úgy foglalnám össze, hogy könnyebb ebben az időszakban kapcsolódni a Felsőlélekhez, hatékonyabb a jógagyakorlás, a meditáció és mindenféle lelki folyamat, gyakorlat.
A Védák szerint ez az időszak a tiszta fény órája, melybe beletartozik a napfény, a holdfény és a csillagok fénye is, ahogyan az Istenbe vetett hit, a szeretet és az együttérzés is, mint a „tudás fénye”. Ez a tudás, tudatosság adja életünk lényegét. Ez a brāhma-muhūrta valódi jelentése.
Indiában és más keleti országokban, sőt egyes nyugati keresztény országokban is, a brāhma-muhūrta órájában kezdenek el imádkozni vagy más gyakorlatokat végezni (rituálék, jóga, meditáció stb.). Nemcsak a védikus bölcsek Indiában, hanem a világ más részein is így tesznek. Meglepő, igaz? Habár egyes emberek nem spirituálisak, mégis ösztönösen érzik a kapcsolatukat a természet ritmusával.
Megfigyelhető, hogy ha egy ember kifejleszti a Nappal való felkelés szokását (vagy a napfelkelte előtti ébredést), akkor erős, egészséges lesz. A falvakban 100 évig vagy akár tovább is élnek olyan emberek (általában a pásztorok, méhészek, gazdálkodók) közepesen jó egészséggel és szellemi frissességgel, akik mindannyian úgymond a fény felé fordulnak – biztosan nem azért, mert olvasnak a brāhma-muhūrtáról az interneten vagy a Védákban -, egyszerűen az élet és a munka feltételei miatt. A modern városi ember, aki tudatával egyre távolabb került a természettől, elképzelni sem tudja, hogy valahol egy 105 éves ember akkor ébred fel, amikor még csillagok ragyognak az égen, majd imádkozik, kézbe veszi a kapát, kaszát és elindul a mezőre, amíg még nem forró a talaj. Mindez egy keleti ember számára természetes.
Az önközpontú ember nem élvezheti a brāhma-muhūrta előnyeit.
A Védák azt javasolják, hogy ébredéstől “a fényig” kezdjen hozzá a spirituális gyakorlatok gyakorlásához. Az indiai templomokban és otthonokban az imádat a fény előtt kezdődik. A Gauḍīya-vaiṣṇavák brāhma-muhūrta alatt éneklik Isten szent nevét. A hindu templomok papjai imádságokat és felajánlásokat kínálnak Istennek. A keleti vagy északra néző jógi meditál, valamint az OM mantrát zengeti. A vitathatatlan tény az, hogy a leghatékonyabb a hajnali vagy kora reggeli fény, különösen a brāhma-muhūrta meditáció. Ezt a tudást sok szent és megbecsült személy alkalmazta a múlt korszakában, és ma is sokan gyakorolják, akik komolyan foglalkoznak a jógával és a meditációval.
Hogyan számoljuk ki a brāhma-muhūrta időszakát
Nyilvánvaló, hogy a napkelte időszaka a Föld különböző pontjain, városaiban eltér, ugyanúgy, mint a napszakok. Tehát nem lehet egyszer és mindenkorra meghatározni a brāhma-muhūrta pontos idejét, ezt ki kell számolni. A legegyszerűbb számítási módszer 96 perccel ébredni napfelkelte előtt. Ez lehetővé teszi, hogy ne hagyjuk ki a brāhma-muhūrta kezdetének idejét.
Maga a “muhūrta” 48 perces időtartam. Muhūrta a nap 30. része, egyenlő 720 prāṇával (egy másik védikus mértékegység, ami 4 másodperc).
Könnyű kiszámítani, hogy egy nap 30 muhūrtára oszlik. Brāhma-muhūrta a 14., a nap sötét felének utolsó előtti muhūrtája, ami a késő éjszakai vagy a kora reggeli órákra esik. A brāhma-muhūrta ideje körülbelül hajnali fél 4-4 órára tehető. Két muhūrtával napfelkelte előtt érdemes felébredni, hogy elkaphassuk a megfelelő pillanatot. Csak a védikus számmisztika szakértője tudja kiszámítani a pontos időt 100%-os megbízhatósággal, az átlagemberek számára jobb, ha egy speciális programot vagy egy Android rendszert használnak.
Abhijit-muhūrta – A Sikeresség órája
„Abhijit-muhūrta” – a 8. muhūrta: a fényben délben, a sötétben éjfélkor. Śrī Rāma délben született, Śrī Kṛṣṇa pedig éjfélkor. Ebben a két időpontban áldásos elkezdeni az új dolgokat, fontos megbeszélést vagy egy komoly döntést meghozni, amely meghatározza az életünket az elkövetkező években. Dél és éjfél – a „vízválasztó” pillanatok egy nap, amelyek energiát adnak a szükséges változtatásokhoz az életben, és amelyek segítségével sikereket érhetünk el.
Ne feledd, lépésről lépésre vezet az út a szokások kialakításához! Mindig egy kicsit többet tegyél annak érdekében, hogy végül elérj oda, hogy már a napi rutinod része a korai ébredés, a jógagyakorlás és a lelki gyakorlatok végzése!
Legyenek sikeres napjaid! 😊
Hare Kṛṣṇa!
Smid Erika Violetta
https://www.facebook.com/erikavioletta.smid.jogaoldala/