Itt a tavasz és sokaknál éppen ez a legkedveltebb kertészeti időszak. Akár csak egy kis virágoskertről, akár nagyobb projektről, önfenntartó törekvésekről van szó, fontos tudni, hogy mit csinálunk, hogyan építjük fel a kertünket és mit kezdünk majd a kincseivel. Krisna-völgy kertészétől, Bálamodakától tudakozódtunk a kertészkedés legfontosabb tudnivalóiról és lépéseiről. Sorozatunkban fontos titkokat tudhattok majd meg, Kertészeti 1×1 krisnás módra. Krisnakert
1. Komposztálás: Humusz = talajélet
A jóminőségű humuszkomposzt természetes folyamatok révén jön létre. Létrehozásához a természetben alapszinten előforduló folyamatokat másoljuk. Ehhez elegendő levegőt és nedvességet próbálunk biztosítani a szervesanyagok számára.
Gyakorlatilag minden komposztálható, ami gyökérrel a földbe kapcsolódott egykor, faleveleket, konyhai hulladékokat, kerti nyesedéket, fa aprítékot, de széna és szerves trágya is mehet a komposztba. A műtrágya azonban nem alkalmas a komposzt gazdagítására.
Az „aranymetszés szabályai” a komposztban
Kulcsszabály, hogy a komposztot olyan módon kell létrehozni, hogy abban:
-> a szén és nitrogén aránya 1:25-30 arányú legyen.
A száraz szalma aprítéknak pl. magas a széntartalma, a frissen kaszált zöld fűben viszont sok a nitrogén és kevés a szén. A barna és zöldanyag aránya komposztunkban átlagosan 50-50%.
A jóminőségű humuszkomposzt természetes folyamatok révén jön létre. Létrehozásához a természetben alapszinten előforduló folyamatokat másoljuk. Ehhez elegendő levegőt és nedvességet próbálunk biztosítani a szervesanyagok számára.
Gyakorlatilag minden komposztálható, ami gyökérrel a földbe kapcsolódott egykor, faleveleket, konyhai hulladékokat, kerti nyesedéket, fa aprítékot, de széna és szerves trágya is mehet a komposztba. A műtrágya azonban nem alkalmas a komposzt gazdagítására.
Az „aranymetszés szabályai” a komposztban
Kulcsszabály, hogy a komposztot olyan módon kell létrehozni, hogy abban:
-> a szén és nitrogén aránya 1:25-30 arányú legyen.
A száraz szalma aprítéknak pl. magas a széntartalma, a frissen kaszált zöld fűben viszont sok a nitrogén és kevés a szén. A barna és zöldanyag aránya komposztunkban átlagosan 50-50%.
A humuszképzés levegősen zajlik. A természetben vékonyan hullik le az avar és így elegendő levegőt kap a folyamat, mesterségesen azonban nagy halmokba pakolva hozzuk létre a komposztáló zónákat. A kupac a természetes folyamatokkal szemben így levegőtlenné válhat, ezért időről időre át kell forgatnunk és meg is kell nedvesíteni a komposztot. A komposzt közepe túlmelegedhet, kiszáradhat, ha nincs elég víz benne, előfordulhat, hogy be sem indul a talajképződési folyamat. A komposzt kiinduló nedvességtartalma 60%, ami azt jelenti, hogyha a markunkba szorítunk egy adag komposztot, abból egy kevés víznek ki kell folynia!
A szervesanyag tartalom mennyisége egyenes arányban van a termés mennyiségével!
A talaj humusztartalma meghatározza, hogy milyen sikeres lesz a gazdálkodásunk. A humusz ugyanis nemcsak tápanyagot jelent, hanem a talajélet egy formája, mikrobiológiai összetevőket tartalmaz. A humuszban porózus, levegős elemek vannak, amelyek nagyon jól szívják magukba a vizet. Ha a talajnak magas a szervesanyag tartalma, akkor sok vizet képes tárolni!
Komposztba nem teszünk: Fahamut, húst, más nem növényi ételmaradékokat, mivel rothadást okoznak.
A talaj humusztartalma meghatározza, hogy milyen sikeres lesz a gazdálkodásunk. A humusz ugyanis nemcsak tápanyagot jelent, hanem a talajélet egy formája, mikrobiológiai összetevőket tartalmaz. A humuszban porózus, levegős elemek vannak, amelyek nagyon jól szívják magukba a vizet. Ha a talajnak magas a szervesanyag tartalma, akkor sok vizet képes tárolni!
Komposztba nem teszünk: Fahamut, húst, más nem növényi ételmaradékokat, mivel rothadást okoznak.
Ha még nincs komposztunk, akkor pedig semmi baj, éppen ma van az a nap, amikor el kell kezdeni!