Itt az augusztus, ideje a télről is gondolkodni 😉
Ha egész évben szorgoskodtunk kertünkben, biztosan rengeteg kincset kapunk majd Földanyától, ezeket nem árt energiatakarékos módon eltenni télire.
A fagyasztás nem csak áramfelhasználás szempontjából problémás, az alapanyagok minőségének sem tesz jót. A meleg hőkezeléssel tartósított ételek – leszámítva a gyümölcsök C-vitamin tartalmát – értékesebbek maradnak.
Aszalás: Az aszalás ősi, klasszikus módszer. Fűszernövényeket, paradicsomot, gyümölcsöket, cukkinit, répát és tökféléket, céklát érdemes tartósítani. Később ezeket vízbe áztatva és megfőzve fogyaszthatjuk. Az aszalással a termény főként a víztartalmából veszít, a tápértékéből azonban nem sokat. Az aszalásnál fontos, hogy nem a közvetlen napfényre helyezzük az élelmiszert. Az aszalás történhet napkollektoros házi aszalóban, de egyszerű hálós aszalóládákban is, amelyek beszerezhetők piacokon vagy otthon is készíthetünk ilyet. Ezekben pusztán a levegő hőmérsékletével megaszalódnak a fűszerek, gyógynövények. A száraz aszalványokat légmentesen, pl. befőttes üvegekben tároljuk, néhány zöldségnek kifejezetten jó, ha olajban tároljuk.
A lédús gyümölcsöket, zöldségeket érdemes nagyobb hőmérsékletnek kitenni aszaló berendezésben, különben penészedésnek indulnak. Az aszalás során az élelmiszereket a kártevőktől is védeni kell.
Befőzés: A befőzés szintén passzív tárolási forma. Cukor és adalékok nélkül is tartósíthatunk befőzéssel, ha tiszta, steril, kifőzött üvegekbe helyezzük a terményeket és megfelelő hőkezelésnek tesszük ki (dunsztolás). A helyesen hőkezelt befőttek fénytől védve akár 10 évig is elállnak!
Vermelés, kerti pincék: A hűtés nélküli tárolás nem csak az áramfelhasználás szempontjából fontos. Krisna-völgy pincerendszere nyáron hűvös, télen fagymentes, mindig száraz és fénytől is védett hely, így a biológiai folyamatok sem indulnak be a befőttekben. Erre egy családi házban megfelelő lehet egy fűtetlen kamra, vagy spájz.
Még több tudás itt: Krisnakert >>