Az ősi indiai védikus kultúra ma is lenyűgözhet bennünket sokszínűségével, szakrális csodáival és spirituális mélységeivel. A rítusok vagy akár csak a különféle spirituális gyakorlatok és jógafolyamatok pontos működését és lényegét megérteni azonban nagyon nehéz. Van valami azonban, ami a védikus bölcsességből szerte a világon ma is elérhető, és bárki számára követhető, ez pedig a Hare Kṛṣṇa mahāmantra, amelyet, köszönhetően az 1486-ban megjelent Śrī Caitanya Mahāprabhunak és a sankīrtana mozgalomnak, ma már bárki énekelhet, vallási hovatartozástól függetlenül.
Az Úr Caitanya Phalgunā hónap teliholdas estéjén jelent meg, napnyugtakor, amikor a Hold éppen a keleti égtájon emelkedett fel. Az emberek éppen fürdőt vettek a szent folyókban, hogy eloszlassák a ragyogó Holdat behálózó átmeneti holdfogyatkozás káros hatásait.
Gyermekkorában édesanyja és családtagjai csak Nimāinak szólították, ugyanis egy nim-fa alatt látta meg a világot. A tiszta tudatosságra utaló Caitanya elnevezést később kapta meg. Az ifjú Caitanya kiváló filozófus volt és nem mindennapi személyiség. 24. életévében a lemondott sannyāsa rendbe lépett és egész életét a Hare Kṛṣṇa mozgalom terjesztésének szentelte. Élete utolsó éveit az Orissza államban található Purī városában töltötte. Megkezdte Vṛndāvanāban, a Kṛṣṇa szülőfalujában található szent helyek feltárását és megalapozta az Úr Kṛṣṇa Szent Neveinek éneklését, a bhakti-yoga folyamatát. Mindössze egy 8 versszakos költeményt hagyott hátra, a Śrī Śikṣāṣṭakát, ugyanakkor tanításaival és jelenlétével óriási hatást gyakorolt tanítványaira, amelyek máig meghatározzák a Kṛṣṇa-tudatos mozgalmat. Caitanya a bengáli reneszánsz lámpása.
De ami ennél is fontosabb, a Kṛṣṇa-hívők tudják, hogy aranylóan ragyogó bőrszíne ellenére az Úr Caitanya Kṛṣṇa legutolsó alászállt formája, rejtett inkarnációja. Hiszen, ahogy a Śrīmad Bhāgavatam 11. Éneke is megerősíti: Ebben a Kali-korban az intelligens emberek együttesen éneklik a Szent Nevet, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét imádják, Aki Maga is folyamatosan Kṛṣṇa nevét énekli. Noha a bőrszíne nem feketés, mégis Ő Maga Kṛṣṇa, akit bizalmas Társai és követői kísérnek.
Ezért ezen a napon imákkal, mantrázással, szép felajánlásokkal dicsőítik őt, történeteket olvasnak kedvteléseiről, s sokan napnyugtáig böjtölnek. Az Úr Caitanya sankīrtana, vagyis a Szent Név éneklésének mozgalma megváltoztatta ezt az amúgy, egyre inkább a zavarodottság irányába haladó világot. Hiszen a Kṛṣṇa-tudatos mozgalomhoz bárki származásától, vallási hovatartozástól vagy anyagi körülményektől függetlenül csatlakozhatott, ma pedig a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom egy átütő lehetőség az Indián kívül élőknek, hogy megismerjék a védikus tanítások lényegét és szervesen kapcsolódjanak az ősi védikus kultúrához. Az Úr Caitanya és társai, mint az Úr Nityānanda mindenkinek, egyaránt osztották a kegyüket, s az Ő végtelen odaadásukból fakadóan, ma mi is lehetőséget kapunk Kṛṣṇa odaadó szolgálatára.