Ma van az Emberi jogok világnapja és nem mellesleg az Állatok jogainak nemzetközi napja is. A védikus írások szerint minden élőlény lélek, aki nem azonos a testével. A szerint léphet a lélek testből testbe, hogy tettei és gondolatai milyen hangulatot, kötőerőket és ezáltal milyen sorsot, karmát határoznak meg számára.
Ezt a napot az ENSZ közgyűlése már 1948-ban világnappá nyilvánította és a szegénység elleni küzdelem, a méltó élethez való jog és minden alapvető emberi jog fókuszt és megvilágítást kap ezen a napon. Ma, 2021-ben minden korábbinál fontosabb, hogy az emberek alapvető jogainak figyelmet szenteljünk, hiszen egy a technikai fejlődéstől átitatott világban is olyan szörnyűségek, kirekesztés, elnyomás, a nők és a gyermekek jogainak alapvető sérülése történik nap mint a nap a világ számos pontján, amit itt, Közép-Európában szerencsére el sem tudunk képzelni.
A védikus szentírások így pl. a Śrīmad Bhāgavatam minden élőlény alapvető védelmét írja elő. Minden élőlény lélek, aki egyéni és megismételhetetlen és egyéni, szerves kapcsolata van Istennel. A velük szemben elkövetett bárminemű erőszak, akár még a súlyos aggodalom okozása is Isten ellen elkövetett bűnnek számít. Hogyha kegyesek és gondoskodóak lennénk embertársainkkal, képesek lennénk meghallani fájdalmukat és nehézségeiket, akkor egészen biztosan egy sokkal békésebb világban élhetnénk. Az élőlényeknek ugyanakkor nem csak jogai, hanem kötelességeik is vannak és Isten törvényei éppen azt szavatolják, hogyha mindenki helyesen él, akkor tudjuk csökkenteni az egymás iráni fájdalmat, minimalizálhatjuk a károkozást. Ezért fontos a dharmāt, a munkatevékenységünk és életrendünk szerinti kötelességeinket betartani és szépen elvégezni. Ez véd másokat és véd bennünket is az együttélés folyamában.
Az egyéni léleknek joga van megismerni élete célját, így az Istennel való szerves kapcsolatát felébreszteni ápolni, gondozni. Az oktatás pl. ezt az alapvető jogot is ki kellene, hogy szolgálja. Amikor pedig valaki erre a lelki szintre ér, számára már nem is kérdés, hogy minden más élőlénynek is vannak alapvető jogai. Ez lesz egy igazán emberi társadalom mércéje a társadalom fősodrában.
Az emberek fontos alapjogai mellett, ezen napon az állatok jogairól is megemlékezünk. Mert míg embertársainkkal valamelyest kegyesebbek vagyunk, az állatokkal szemben sokan nem gondolják sérelemnek a fájdalom okozását, a bezárást, vagy akár az állat elpusztítását. Pedig sajnos az, érző lényekről beszélünk. A védikus hagyomány szerint még a növényeket is csak tisztelettel vehetjük magunkhoz, és csak annyit, amennyi az életünk fenntartásához valóban szükséges. Az ételeket pedig fel kell ajánlanunk Istennek, meg kell áldanunk, szentelnünk őket. A vegetáriánus étrenddel ha meg nem is szüntetjük, de csökkenteni tudjuk a világban tapasztalható fájdalmat. A Kṛṣṇa-hívő lelkészek és gyakorlók, hajnalonta amikor felébrednek egy gyors imával kezdik napjukat, még Földanyától is bocsánatot kérnek, hogy rajta lépdelnek majd egész nap és akarva akaratlanul is ártanak a Földön élő más élőlényeknek.
Az emberiség alapvető jogairól és kötelességéről a Manu-samhitā című mű szolgál bővebb információkkal.