Furán hangzik, de lehet, a túlélőtábor hamarosan folytatódik itt Európában….
Talán kicsit viccesnek tűnik ez a poszt, de Indiában tanultam valamit a főzésről, ami még jól jöhet itt, Európában a 21. században. Ott ugyanis nagyon furcsán néztek rám, pl. hogy hogy lehet az, hogy amíg az első fűszer, a mustármag pattog, addig én nyílt gázláng mellett keresgélem a fűszereket. A gáz ott is nagyon sokba kerül, hiszen rengetegen élnek az országban. Van néhány módszer, amivel akár villannyal, akár gázzal, akár fával főzzünk is, mindenképpen spórolhatunk, szükség lesz rá.
1. Először is a főzést tényleg elő kell készíteni, a fűszereket érdemes már egy pici csészébe jó előre összerakni. Ez talán a legfontosabb tanács. Napi 5-10 perc vacakolási időt spórolhatunk meg vele, ami egy hónap alatt több óra.
2. A hőtartó tűzhelyeknél tervezni kell. Lehetséges, hogy a főzés utolsó 3-5-8 perce kikapcsolt hőforrásnál történik, de még a meleg tartásával. Lehet, hogy megfőzted az ebéd részét előre, de a reggelit meg tudod melegíteni még a kihűlő lapon. Ezzel is spórolhatsz. Az ételek egy jó részének, pl. rizs, zöldségek jó egy laza utópárolás, használd.
3. A kenyérfélék Indiában nem a hosszú sütési idejű, kelesztett fehér kenyerek, hanem lepények, amelyeket 4-5 perc alatt aranybarnára sütnek, olajban vagy vaslapon. A sütőben sült süti, ez ott kuriózumnak számít. Van helyette azonban tejsűrítés, vajon csicseriliszt pirítgatás és ebből gombócgyúrás. A lepények sütése végső esetben a szabadban egy földtűzhelyen is történhet. Extrémnek hangzik, de igen, nem baj, ha tudjuk. Az élesztő és kelesztésmentes kenyér amúgy nagyon egészséges és tápláló. Ugyanakkor vannak, akik a heti 1 kenyérsütésre esküsznek, hiszen a jó kenyér egy tiszta konyharuhában sokáig eltartható.
4. Nagymamáink is alkalmaztak szuper technikákat, pl. a főzőedény tetején lévő tányéron pároltak vagy melegítettek valamit. Indiában több emeletes főzőedényeket használnak. Ilyen volt Śrīla Prabhupāda edénye is, amivel áthajózott Amerikába. A legnagyobb főzést igénylő étel van az alsó szinten és fő a legtovább, majd feljebb és feljebb a kisebb főzésigényűek vannak sorban. Egy lángon több étel. Ez egy időben és térben is praktikus megoldás.
5. Azt talán mondani sem kell, hogy használhatunk fedőt, és ha lehet jó fedőt, ami illeszkedik. A hüvelyesek főzéséhez pedig kifejezetten jó lehet egy kukta. Indiában ez minden családban kötelező kellék. Ebben ugyanis töredék idő alatt megfőnek az egyébként hosszú főzési idejű alapanyagok. Egy csipet szódabikarbónával is tehetünk ezek gyorsabb puhulásért.
6. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az áztatásnak milyen fontos szerepe lesz. Nem csak az élelmiszer tápértéke szempontjából. Az előre, hosszabb-rövidebb ideig beáztatott gabonák, hüvelyesek sokkal hamarabb megfőnek, de egy minimális csíráztatást is nyerünk vele, ami jelentős B-vitamin forrás.
7. Az edényeken is sok múlik ilyenkor. Egy túlzottan vastag falú serpenyőben vagy lábasban az idők végezetéig is főhet ugyanaz az élelmiszer, míg a papírvékonyban azonnal leéghetnek az ételek. Keressük az arany középutat. Egy jó minőségű tapadásmentes serpenyő egész csodákra képes. Indiában egyébként öntöttvas wokot használnak, ami viccen kívül megoldja az ember vashiányát. Olajban sütni pl. olyanban érdemes, viszont könnyen lekapnak benne az ételek. Egy jó öntöttvas wok viszont még hosszú ideig megtartja a hőt, ezért hosszú percekkel azután is főzi az ételt, hogy elzártuk a gázt alatta.
8. Azt már mondani sem kell, hogy az aprítás mértéke, alapossága is sokat segít a főzési idő megspórolásában és persze rá fogunk jönni, hogy nem kell mindent péppé főzni, igenis jó lehet, hogy az ételek egy részét pl. fermentálva fogyasztjuk, nem főzve, de nem is nyersen.
Kitartás és kalandra fel!
Fodor Kata, Delhi Digital