Stephen Meyer, a Discovery Institute egyik vezetője a Newsweek című hetilapban fogalmazta meg rendhagyó véleményét a tudomány eredményeiből fakadó világnézeti következtetésekről.
Cikke szerint az utóbbi időben az újságcikkek címei nem túl biztatóak az Isten-hívők számára. A Gallup közvélemény-kutatása szerint az Egyesült Államokban a hívők aránya 81 százalékra esett vissza, ami 10 százalékos visszaesés az elmúlt évtizedben, és történelmi mélypontot jelent. Ez a gyorsuló tendencia különösen a fiatal felnőttek körében szembetűnő. A Pew Research Center közvélemény-kutatása szerint a 18-29 évesek aránytalanul magas számban képviseltetik magukat az ateisták, agnosztikusok és vallásilag el nem kötelezettek között.
A lelkipásztorok és más vallási vezetők ezt a tendenciát számos tényezőre vezetik vissza: a fiatalok egyházon kívül nevelkedésére, a liturgia és az egyházi kultúra ismeretének hiányára, sőt a COVID járványra is. A Pew Research Center USÁ-ra vonatkozó felmérésében egy másik választ is talált a növekvő hitetlenség mögöttes okainak feltárására: a tudomány félreértését.
Meglepő lehet, hogy a felmérésből kiderült, hogy a tudomány egyes üzenetei vezető szerepet játszanak egyes emberek hitének elvesztésében. A közvéleménykutatás egyik eredménye, hogy az élet irányítatlan evolúciójáról szóló tudományos elméletek jóval több embert késztettek arra, hogy elutasítsák az Istenbe vetett hitet, mint a szenvedés, a betegségek vagy halál miatti aggodalmak. Az is kiderült, hogy a magukat ateistának nevezők 65 százaléka és az agnosztikusok 43 százaléka úgy véli, „a tudomány eredményei kevésbé valószínűvé teszik Isten létezését”.
Könnyen belátható, miért terjedt el ez a felfogás. Az elmúlt években sok tudós jelent meg az ateizmus szószólójaként, például Richard Dawkins. Ezek a tudósok népszerű könyveket adtak ki, amelyekben azzal érveltek, hogy a tudomány szükségtelenné vagy valószínűtlenné teszi az Istenbe vetett hitet.
Azonban ez a „tudományos materialista” üzenet nem tükrözi a valóságot. Sőt, az elmúlt évszázad egyes fontos tudományos felfedezései drámaian megkérdőjelezték a tudományra alapozott ateizmust. E felfedezések közül három határozottan Isten-barát történetet sugall.
Először is, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a fizikai univerzumnak volt kezdete az időben. Ez a csillagászattal és elméleti fizikával alátámasztott megállapítás ellentmond a tudományos ateisták korábbi elvárásainak, akik hosszú időn keresztül azt gondolták, hogy az univerzum örökké létezett, ezért nem volt szüksége külső teremtőre.
Tehát a tudósok által ősrobbanásnak nevezett jelenség bizonyítékai a hagyományos teisták elvárásait támasztották alá. A Nobel-díjas Arno Penzias, aki hozzájárult az ősrobbanás elméletét alátámasztó kulcsfontosságú felfedezésekhez, felhívta rá a figyelmet, hogy nyilvánvaló kapcsolat mutatkozik a kozmikus kezdet elismerése és az isteni teremtés koncepciója között.
Másodszor, az univerzum szerkezetére vonatkozó fizika felfedezések ráerősítenek erre a teista következtetésre. Az 1960-as évek során a fizikusok megállapították, hogy – bár ennek rendkívül kicsi a valószínűsége – az univerzumunk alapvető fizikai törvényei és paraméterei úgy vannak finomhangolva, hogy a világegyetem alkalmas legyen az élet fenntartására. Számos független tényező – mint például a gravitáció vagy elektromágneses erő nagysága, vagy az anyag és az energia kezdeti elrendezése a világegyetemben – akár csekély változása is lehetetlenné tenné az élet létezését. Nem meglepő, hogy sok fizikus arra a következtetésre jutott, hogy ez a valószínűtlen finomhangolás egy kozmikus “finomhangolóra” utal.
Harmadszor, a molekuláris biológia az információs nanotechnológia csodálatos világát tárta fel az élő sejtekben. Ezek közé tartozik a DNS-ben és az RNS-ben található digitális kód, valamint az apró, bonyolult felépítésű molekuláris gépek, amelyek képességei messze felülmúlják saját digitális csúcstechnológiánkat. Még Richard Dawkins is elismerte, hogy „a gének gépi kódja kifejezetten számítógépszerű”. Úgy tűnik, hogy az élet eredeténél egy mesterprogramozó tevékenységét kell felismernünk. A modern biológia által felfedezett rendszerek a legkevésbé sem olyanok, amit vak materialista folyamatok eredményeként várhatnánk el.
Mindez arra mutat rá, hogy a tudomány leghangosabb képviselői által közvetített üzenetek és a tudományos eredményekből fakadó tényleges következtetések között hatalmas távolság van. Az elmúlt száz év nagy felfedezései az élet és az univerzum zseniális kialakítására, és nagy eséllyel egy intelligens teremtő irányába mutatnak.
(A Newsweek cikke alapján)
Dr. Tasi István
Ísvara Krisna Dásza