A Zarándok Akadémia 2 alkalmából 60 résztvevő kreatív műhelytalálkozó keretében, két napon át fogalmazta meg az Istenség, a szent hely, illetve a helyi, befogadó közösség hármas viszonyrendszerét, amelynek középpontjába a látogató, a turista, vagyis a zarándok került. A Zarándok Akadémia 2 idei munkájának Mátraverebély-Szentkút, nemzeti kegyhely adott otthont, konferencia- és rendezvénytermeivel, zarándokszállással és zarándok menüivel. A kétnapos program résztvevői március 22-én és 23-án járták körül azt, hogy miért érdemes útra kelni, és mit jelent a bekapcsolódás, a befogadás, illetve a bemutatás.
Az egybegyűlteket Hortobágyi Tamás Cirill pannonhalmi főapát, a Zarándok Akadémia fővédnöke is köszöntötte. Bejelentésre került, hogy a következő Zarándok Akadémiának Pannonhalma ad majd otthont.
Mindenki keresi az útját
„Egész életünkben úton vagyunk, tartunk valahová, keressük a saját utunkat, ami a cél felé vezet, amit szeretnénk bejárni életünk során. Amikor zarándoklatra indulunk, sajátos érzéssel küzdünk, ugyanis nem személyre szabott minden számunkra, nem mindig a céljaink és az elképzeléseink szerint alakul az éltünk. Saját adottságaink, vágyaink és a környezetünk adottságai sokszor ellentétbe kerülnek egymással” – fejtette ki Hortobágyi T. Cirill, hozzátéve: – „Amikor útra indul az ember, ezeket a kérdéseket boncolgatja, hiszen egy zarándoklaton van időnk csöndben lenni. Miközben járunk egy külső utat lehetőségünk van arra, hogy közben egy belső utat is bejárjunk és megleljük a válaszokat.”
Meg kell találnunk a helyünket
Egy aranyos történet, amely segít megtalálni a helyünket a világban. Két teve beszélget:
– Apa, igaz, hogy azért van ilyen széles patánk, hogy ne süllyedjünk el a sivatag homokjában?
– Igen fiam, így van.
– Apa igaz, hogy azért van púpunk, hogy vizet és zsírt raktározzunk a hosszú sivatagi viszontagságos utakra?
– Igen fiam.
– És apa, azért vagy a bundánk, hogy megvédjen a hajnali dermesztő hidegtől a sivatagban?
– Igen fiam, nagyon okos vagy.
– De apa, akkor mit csinálunk a budapesti állatkertben???
A védikus megközelítés
Mindannyian zarándokok vagyunk ebben az életben, üres kézzel jövünk, üres kézzel távazunk, közben járjuk az élet útját, és próbáljuk megtalálni, kik is vagyunk hova is tartozunk. A zarándoklatoknak ezt az utazást kellene tudatosítani. Amikor is ténylegesen magunk mögött hagyjuk a megszokott életünket és dolgainkat, és praktikusan üres kézzel útnak indulunk, egy külső és ugyanakkor belső utazásra. A zarándokhelyeknek pedig az lenne a feladata, hogy segítsék a zarándokokat ebben a belső utazásban. A Védák elmondják, hogy a zarándokhelyek lényege nem elmenni egy távoli folyóhoz, városba, templomba, hanem találkozni az ott élő szentekkel, akiknek a segítségével messzebbre juthatunk ezen a belső úton, mint ahogy azt valaha is elképzeltük. A valódi zarándoklat belül kezdődik.
Sanātana Dāsa
