Az emberi kultúra régi emlékeiben kutatva azt találjuk, hogy a különféle célokat szolgáló épületek alakját, elrendezését, sőt a bennük használt építészeti formákat, mintákat, alakzatokat és színeket is gondosan lefektetett térrendező elvek alapján határozták meg. Ez a hagyomány a kínai és az indiai kultúrában maradt fenn a legrendszerezettebb formában. A térrendezés és az építészet kínai tudományát Feng-shuinak, indiai hagyományait pedig Vastu Śāstrának nevezik.
A Vastu Śāstra nem más, mint a természeti törvények figyelembevétele egy épület vagy lakóhely megépítése során. Ismeretes, hogy a természeti törvények meghatározzák a környezetünket. A tengerekkel körbevett szárazföldeken vannak síkságok, hegyek, medencék és más domborzati képződmények, valamint folyók, patakok és tavak. A föld felszínét különböző minőségű talaj borítja, mélyében pedig ásványok, ércek találhatók. Mindezek a tényezők más és más életfeltételeket biztosítanak a különböző tájakat benépesítő emberek, állatok számára. A természet finom szintű törvényei befolyásolják az élet jobbra vagy rosszabbra fordulását, úgyhogy a természetes környezethez és annak törvényeihez való megfelelő alkalmazkodás minden élőlény érdeke. Persze ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk hozzájuk, először meg kell ismernünk őket. Ebben a Vastu Śāstra ősi tudománya nagy segítségünkre lehet.
Ha természetes környezetükben megfigyeljük az állatok viselkedését, nyilvánvaló, hogy ösztönszerűen, mint egy a beléjük programozott genetikai kód segítségével érzik meg a környezeti hatásokat és törvényszerűségeket, és ugyanilyen természetes módon tudnak alkalmazkodni hozzájuk. Az ember esetében ezt az ösztönszerűséget már nem találjuk meg. Az állatok ösztönéletét az embernél az intuíciónak kellene helyettesítenie, ha azonban nem tudunk ráérezni a természet finomabb törvényszerűségeire, akkor érdemes a Vastu Śāstra tudományát tanulmányoznunk, melyet emelkedett és érzékeny bölcsek állítottak össze az emberiség javára. Az ember ugyanabban a világban él, mint az összes többi élőlény, és ugyanazoknak a környezeti hatásoknak és ártalmaknak van kitéve. Látszólag mindenhol megél, ahol elegendő ételhez és vízhez jut, ám nagyon szűk tartományban mozognak azok a feltételek, amelyek között fizikai és mentális energiája és erkölcsi értékei teljes mértékben ki tudnak bontakozni. Az ellenséges környezeti hatások elleni védekezés legfontosabb erődje a lakóhely. Az építkezési szokásoknál a modern építészetben a vizuális és funkcionális szempontok, valamint az egyén társadalmi státusza, személyes énképe a meghatározó tényező. A Vastu Śāstra ezzel szemben egy olyan építészeti hagyomány, melynek fő célja az, hogy harmóniát teremtsen az ember, a természet és az épület között. A modern építészet a látszólagos kényelmet helyezi előtérben, míg a védikus a környezeti hatásokkal szembeni megfelelő védelmet, valamint az olyan légkör megteremtését, amely kedvez a lelki tökéletességre irányuló törekvéseknek, és elégedettséget hoz az ember életébe. Miért ne kapná meg mindenki a lehetőséget arra, hogy jobbá, sikeresebbé és boldogabbá tegye az életét a Vastu Śāstra elveinek a lakókörnyezetben való alkalmazásával?
Gaurāṅga Śaśa Dāsa
