Gondolkodtál már azon, vajon az otthonod támogathatja-e a lelki életedet, segítheti-e lelki gyakorlataid kitartó és lelkes végzését? Śrī Caitanya Mahāprabhu legfőbb tanításként az odaadó szolgálat öt folyamatát javasolta: „Az Úr bhaktáinak szolgálatát, a Hare Kṛṣṇa éneklését, a Śrīmad Bhāgavatam hallgatását, az Úr mūrtijának imádatát, valamint azt, hogy éljünk egy szent helyen” (Śrīmad Bhāgavatam 3.19.38, magyarázat).
Sajnos nem mindenkinek adatik meg, hogy egy szent helyen, például Vṛndāvanában vagy Mayapurban éljen, de még a szintén szent helynek számító templomok és āśramák sem nyújthatnak mindenkinek otthont. Ahhoz, hogy követni tudjuk Caitanya Mahāprabhu ötödik tanácsát is, otthonunkat változtassuk szent hellyé! Az írások azt mondják, hogy szent helynek számít minden olyan hely, ahol a Legfelsőbb Személy mūrtiját imádják, vagy ahol Őt dicsőítik, az Ő kedvteléseiről énekelnek. Ha otthonunkban rendszeresen dicsőítjük Kṛṣṇát, illetve az Ő dicsőségéről olvasunk, azzal máris szent hellyé tettük azt. A védikus építészet, a Vasztu (vagy ahogy Magyarországon ismerjük: Vaszati) legfőbb célja az, hogy olyan otthont teremtsünk, amely támogat minket a lelki életünkben, és segít a lakásunkat szent hellyé varázsolni.
Bár látszólag nem sok köze van hozzá, mégis azt mondom, hogy a lelki élet gyakorlása a hálószobában kezdődik. Micsoda? Bizony, sokkal könnyebb reggel korán és frissen kezdeni a napot, ha előző éjjel sikerült jól kipihenni magunkat. Mindannyian tudjuk, hogy a meditálásra, szentírások olvasására legjobb időszak a hajnal, amikor még csend van, s a nyugalom és a jóság minősége uralkodik. Ha azonban nem tudunk jól aludni, nehéz lesz felkelni és ébren maradni, miközben reggeli lelki tevékenységeinket végezzük.
Fontos tehát, hogy a hálószobánk olyan helyre kerüljön, ami támogatja a pihentető alvást. Felnőtteknek legjobb a lakás délnyugati részén aludni, de nagyon jó délen és nyugaton is. Fontos még az is, hogy miközben az ágyban fekszünk, a fejünk búbja semmiképpen se forduljon észak felé, mert az nyugtalan alvást okozhat még egy délnyugati hálószobában is. Ha alvás közben kelet felé fordul a fejünk, az támogatja a lelki fejlődést, ha délre, az igazán mély alvást eredményez, ha pedig nyugatra, az az anyagi gyarapodást támogathatja. A Kṛṣṇa-hívők szeretnek úgy aludni, hogy a fejük kelet felé forduljon alvás közben, mert számukra a lelki fejlődés a legfontosabb.
Mindenképpen kerülni kell a délkeleti hálószobát, ami a tűz területe, s emiatt nyugtalan alvást, hosszú távon akár betegségeket is okozhat. Nem ajánlott az északkeleti hálószoba sem. Ennek több oka is van: az egyik, hogy az otthonunkba észak és északkelet felől érkező energiák északkeleten egyesülnek, emiatt ez az égtáj friss és energiadús, ami nem támogatja a nyugodt alvást. Az északkelet ráadásul kifejezetten spirituális égtájnak számít. Míg az összes égtájon valamelyik nagy hatalmú félisten, vagy éppen démon uralkodik, addig az északkelet ura a Legfelsőbb Személy, akit itt Īśānának hívunk. A bolygók közül a Jupiter uralkodik északkeleten. A Jupiter szintén a spiritualitást támogatja.
Az északkelet tehát leginkább a lelki gyakorlataink végzésére alkalmas égtáj, de semmiképpen nem ajánlott itt aludni. Egyszer azt mondta nekem egy Kṛṣṇa-hívő ismerősöm, hogy mióta északkeleten van a hálószobája, a lelki élete mintha elaludt volna…
S ha már szóba került az északkelet, beszéljünk még egy kicsit róla! Mivel egy nagyon különleges energiákkal rendelkező égtájról van szó, fontos, hogy itt csak olyan helyiség legyen, ahol valamilyen kedvező tevékenységet folytatunk: lehet itt a nappali, a dolgozószoba, vagy az a helyiség, ahol meditálunk, olvasunk, illetve ahol kialakítjuk a házi oltárunkat. A klasszikus Vasztu-írások erre a helyre ajánlják a pūjā-szobát, ahol a mūrtit, Kṛṣṇa vagy más istenség formáját imádják. Semmiképpen ne legyen itt fürdő, vécé, raktár, lomtár, s fontos, hogy északkeleten (valamint északon és keleten is) legyenek szép nagy ablakok, hogy a pozitív életenergiák akadály nélkül bejussanak a házba.
Sok-sok évvel ezelőtt Śrīla Prabhupāda egyik tanítványának, Kṛṣṇa-kṣetra Swaminak terveztem házat. Lelkesen magyaráztam neki, hogy a Vaszati szerint az oltárnak északkeleten kell állnia. Kedvesen rám nézett, és csak annyit mondott: azt ugye tudod, hogy a Viṣṇu-tattva bármelyike (tehát Kṛṣṇa valamely formája) bárhol lehet, mivel Ő transzcendentális. A félistenek imádóinak kell mindenképpen északkeletre tenniük az oltárt. Végül északkeletre terveztük az oltárt, és azóta is sokat gondolkodtam azon, hogy miért is olyan fontos azt északkeletre tenni. Aztán egyszer csak rájöttem! Nem Kṛṣṇának fontos, hogy északkeletre tegyük a képét vagy mūrti-formáját, hanem nekünk! Az északkelet energiái támogatják a lelki életünket, Kṛṣṇa imádatát, ráadásul, ha északkeleten van Kṛṣṇa szentélye, akkor az északkeletről délnyugatra áramló energiák, tovább szállítják a minőségét az egész lakásba, így az egész otthonunkat beragyoghatja Kṛṣṇa jelenléte.
Az is fontos, hogy olyankor, amikor meditálunk, amikor az Úr szent nevét énekeljük, vagy a Śrīmad Bhāgavatamot olvassuk, olyan égtáj felé tekintsünk, amely támogatja az összpontosítást: ezek az égtájak a kelet, az észak és az északkelet. Ha délre, délnyugatra tekintünk, könnyen elbóbiskolhatunk olvasás közben.
Kṛṣṇa szolgálatának egyik fontos pillére a főzés! A Kṛṣṇa-hívők híresek a finom ételeikről, de leginkább arról, hogy az ételeiket nem maguknak, hanem Kṛṣṇának főzik, és csak azután ízlelik meg, miután szeretettel és odaadással felajánlották azt a Legfelsőbb Úrnak. Ideális esetben a konyha délkeleten van, ami a tűz területe. A konyha berendezését úgy kell megtervezni, hogy a szakács a főzési folyamat ideje alatt legnagyobb részt kelet felé tudjon tekinteni. Ez az égtáj segíti az összpontosítást, a főzés meditációját. Ha nem lehet a konyha délkeleten, jó még a kelet és a dél, illetve az északnyugat is. Ha egyik égtáj sem jöhet szóba, egy Kṛṣṇa-hívő esetében az északkeleti konyha is elfogadható, mivel a főzés is egyfajta meditáció, s a felhasznált alapanyagok tiszták. A tűz elem intenzív jelenléte miatt azonban a konyha legjobb helye délkeleten van.
Fontos még, hogy az otthonunkat úgy díszítsük, hogy az segítsen Kṛṣṇára, Caitanya Mahāprabhura és az Ő örök lakhelyükre emlékezni. A falakat díszítsük Őket és a szent helyeket ábrázoló képekkel, valamint tartsuk a házunkat nagyon tisztán. A tisztaság segít a tudatunkat is tisztán tartani.
Miért olyan fontos, hogy otthonunkban alkalmazzuk a Vaszati elveit? Egy ilyen házban a lakók jó eséllyel egészségesek és jólétben élnek. S miért fontos ez a lelki életünk szempontjából? Ha nem kell a pénzügyeink és az egészségünk miatt aggódnunk, ha rendben vannak a családi és emberi kapcsolataink, több időt és energiát tudunk Kṛṣṇa odaadó szolgálatára fordítani. Ha mentálisan egészségesek és kiegyensúlyozottak vagyunk, természetes módon nem fogunk annyit magunkkal foglalkozni, könnyebb lesz mások felé fordulni, könnyebb lesz számunkra, hogy együttérzőek és segítőkészek legyünk, s ennek köszönhetően másokat is tudunk támogatni, segíteni a Kṛṣṇa felé vezető úton.
Kṛṣṇālayā Devī Dāsī