1965. szeptemberében egy idős, sáfrányszínű indiai leplekbe öltözött, homlokán a méltóságteljes vaiṣṇava tilak jelével díszített indiai szerzetes lépett New York kikötőjébe. Mindössze hét dollárt, néhány szett ruhát és két útiládányi könyvet vitt magával. Ez az arisztokratikus szerzetes A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda volt, akit a lelki tanítómestere küldött Indiából a nyugati világba, hogy széles körben prédikálja a Bhagavad–gītā üzenetét. Śrīla Prabhupāda, aki szinte egy fillér nélkül érkezett Amerikába, mindössze tíz rövid esztendő leforgása alatt létrehozott egy világméretű közösséget azok számára, akik az indiai bhakti-jóga ősi tudományát gyakorolják, 75 kötetnyi könyvet írt, valamint több mint 108 központot alapított öt kontinensen, a …
Hibák, töréspontok az evolúcióelméletben
1859-ben Darwin megírja A fajok eredete című művét és ezzel gyökeresen felfordítja a világot, megváltoztatja az emberek szemléletét. Az evolucionista gondolkodás azonban számos hibát rejt. Teljesen el kell vetni vagy van, amit tanulhatunk belőle? Hol vannak a leglabilisabb töréspontok Darwin meséjében? Minderről kérdeztük Bhagavad-priya das Krisna-hívő lelkészt, akinek polgári hivatása eredetileg biológus-mérnök – a Civil Rádió Gauranga című műsorában.
Holdraszállás – lehet, hogy meg sem történt?
Hányan nem hisznek a holdraszállásban? Különböző okokból kételkednek a vállalkozás sikerében. 2013. február 19-én a Lélek Palotájában tartott előadásomon szóba került a holdutazás kérdése is, amellyel kapcsolatban Sríla Prabhupáda (az ISKCON alapító lelki tanítómestere) kétségeket fogalmazott meg. Az előadás során megemlítettem, hogy azóta bőven vannak olyanok, akik különböző érvek miatt gyanakodnak, hogy valóban történtek-e holdutazások 1969 és 1972 között. Arra azonban nem jól emlékeztem, hogy a felmérések szerint milyen arányban vannak az ilyen kétkedők. Itt közlöm néhány témába vágó felmérés eredményét. A különböző régiókban végzett felmérések azt mutatják, hogy a megkérdezett amerikai állampolgárok 6-20 %-a úgy gondolja, hogy a leszállás …
A tudásszerzés módjai és korlátai
Az ismeretszerzés modern és védikus módszereinek kapcsolata. A modern tudomány a világ megismerésének alulról építkező útját követi: a tapasztalatszerzést, valamint az arra épülő elméletalkotást. E két folyamat (érzéki tapasztalás és következtetés) a világ megismerésének védikus rendszerében is jelentős szerepet játszik. Ugyanakkor a védikus ismeretelméletben szó esik még a sabdáról, vagyis isteni kinyilatkoztatásról, amely egyes, főként az élet végső dolgaira vonatkozó kérdésekben ismereteink (hit által elfogadható) forrása lehet. A megismerés mai, tudományos módszere és a védikus ismeretszerzési módok tehát nem zárják ki egymást. A mai tudományban a tapasztalás és következtetés „a módszer”, míg a védikus világképben (1) a tapasztalatszerzés, (2) az …