Bár a történelmi egyházak nem tiltják a húsfogyasztást, a kereszténység története folyamán több kisebb egyház létezett, ahol legalábbis a vezetők vegetáriánus életmódot folytattak. Ezek egyike volt a Dél-Franciaországban tevékenykedő kathar szekta, amelyet végül a 13. század inkvizíciós hadjáratai folyamán számoltak fel. A kathar rend Franciaország déli részén, a Languedoc régióban tevékenykedett, tagjai a franciával és a spanyollal együtt az újlatin nyelvcsaládhoz tartozó okszitán nyelvet beszélték.
A rendet többen „buddhista kereszténységként” ismerik: a vezetők, az úgynevezett „bons hommes” („jó emberek”) teljes cölibátust fogadtak és elkötelezték magukat, hogy nem fogyasztanak semmilyen olyan állatot, ami szexuális reprodukció útján jön létre. (Az elvek meglepően hasonlítanak a Krisna tudatú szerzetesek fogadalmaihoz.)
A kathar világfelfogás kétpólusú volt, a Földet Isten és az Ördög csatája helyszínének vélték. Az Ószövetséget is például a Sátán műveként tartották számon, csakis az Újszövetséget ismerték el, viszont a fő irányzattal ellentétben nem csak elismerték, hanem tanításaik egyik fő pillérét képezték János apokrif evangéliumai. A katolikusokkal ellentétben ezen kívül tagadták a Szentháromságot és a feltámadást, a katharok túlvilági hite erőteljesen hasonlított a keleti vallások (hinduizmus és a buddhizmus) reinkarnációs tanaira.
A középkori egyház túlkapásaival szemben a katharok aszkétikus életmódot folytattak, a földi javakról való lemondás központi szereppel bírt filozófiájukban, mivel szerintük az anyagi világ szintén az Ördög műve. Épp ezért megtagadták a francia főuraknak és a katolikus egyháznak fizetendő adókat, amivel végül sikerült kivívni a pápa haragját és ezzel megkezdődött a katharok ellen folytatott inkvizíciós hadjárat.
1209-ben III. Ince pápa elrendelte a katharok ellen folytatott háborút, az abban résztvevőknek adósságaik teljes kamatmentességét, a világi bíróságok hatókörének megvonását és a papság védelmét ígérte. 1244-ben a Pireneusok lábánál fekvő Montségur kastélyt, a katharok egyik utolsó erődítményét is felfedezték a francia katolikusok, és elvágták a falvakhoz vezető titkos élelmiszer- és vízszállítási utakat. A hitelhagyás helyett, végül, a walesi bárdokhoz hasonlóan, több mint 200 kathar hívő énekelte magát lángsírba a kastély lábainál meggyújtott óriási máglyáknál.
A katharoknak állít emléket többek között Illyés Gyula: Tiszták című drámája, az Iron Maiden együttes Montségur c. dala illetve Paulo Coelho: Brida c. regénye, ami a cikk megírásának alapját képezte.
Fruzsina