Bemutatkozunk: Krisna-völgy – lelki központ és ökofalu

Az Öko-völgy Alapítvány mintaterülete

Amikor 1993-ban Krisna-völgyet megalapították, valószínűleg senki sem gondolt arra, hogy 20 év alatt hazánk egyik legjobban működő ökofalva jön itt létre. Azért sem gondolhattak erre, mert a cél egészen más volt, valami sokkal magasztosabb, mint általában egy ökofalu alapítása: beteljesíteni az egyházalapító, Sríla Prabhupáda vágyát, és egy olyan önellátó közösséget létrehozni, amely a Krisna-hívők lakhelye, Krisna imádatának színhelye, s egyúttal a magyarországi Krisna-hívők életének és meditációjának szakrális központja lesz.

Aki az utóbbi években járt a Somogyvámos határában elterülő Krisna-völgyben, annak számára nem kell bizonygatni, hogy e lelki és közösségépítési célok közül sok már most is megvalósult. A Krisna-hívők számára ez a hely, szívében a templommal, ma is elsősorban szent hely, egy olyan csodálatos vidék, ahol Krisnát tiszta szívvel, elvárások és önzés nélkül imádják hívei (bhaktái), ahol Isten, a Legfelsőbb Személy olyan módon léphet kapcsolatba híveivel, ahogyan Ő a leginkább szeretné. Krisna és bhaktáinak szeretet-kapcsolatából a lelki világ egy darabkája jelenik meg itt, az anyagi világban. Ez Krisna-völgy legbensőségesebb titka és létének eredeti célja.

Mégis, Krisna-völgyet gyakran emlegetjük ökofaluként is. És valóban, ha valaki végiglátogatja a ma már több mint tucatnyi hazai ökofalut, akkor nem lesz kétsége e megnevezés jogossága felől. Amikor 2007-ben először látogattam el ide, egyszerre ért a lelki élmény és a szakmai meglepetés: nem nyomhattam el magamban sem az ökológus kutató, sem a természetvédelmi szakember csodálkozását. Krisna-völgyben már az első látogatás rövid ideje alatt olyan eredményeket láthattam, amilyenekkel nem sok hazai gazdálkodó, kisközösség büszkélkedhet.

Mindezeket látva nyomban felmerülnek az oknyomozó kutató fő kérdései: miért és hogyan? Az itt élők miért valósították meg lelki céljaik mellett azt, amire minden ökologikusan gondolkodó és gazdálkodó ember is törekszik? Hogyan élnek a mindennapokban, milyen módszerekkel gazdálkodnak, szervezik mini-társadalmukat? Végül az egyik legfontosabb kérdés: Hogyan alkalmazható ez a példa mások számára is?

A miért-kérdésre az itt élő Krisna-hívők rövid és egyértelmű választ adnak: „Ezt kérte tőlünk Egyházunk alapítója, Sríla Prabhupáda, erre utasít bennünket Krisna, az Ő kinyilatkoztatásait egybefoglaló védikus szentírások.” Az ökológus és a természetvédő számára viszont a felismerés erejével hatnak ezek a szavak, hiszen, ha Krisna-völgy lakói Isten-tudatos életmódjuk révén egy ökofalut hoztak létre, ha a Bhagavad-gítá és más védikus szentírások utasításait követve élnek fenntartható módon, akkor ebből az következik, hogy a fenntarthatóság az Isten-tudatosság következménye.

Mindez számomra 2007-ben újdonság volt, de nem volt az Gaura Sakti dász (Sölétormos Jenő) számára, aki Krisna-völgy elnökeként az itteni fejlesztések fő motorja és irányítója volt, és aki Krisna-völgy számos titkát feltárta előttünk. Útmutatása nyomán világossá vált: Ha meg szeretnénk mutatni mások számára, hogy milyen alapelvek alkalmazásával valósítják meg Krisna-völgyben a fenntartható életmódot, ha élhető mintát, mások számára is alkalmazható gyakorlati útmutatást szeretnénk adni, akkor a hogyan-típusú kérdések légiójára kell majd választ találnunk. Ez utóbbi mondat összegzi azt a feladatot, amelyet 2008-ban, az Öko-völgy Alapítvány létrehozásakor tűztünk ki magunk elé.

Alapítványunk munkatársai az elmúlt években szerteágazó tevékenységet folytattak hazai ökofalvakban, felsőoktatási intézményekben, elsősorban a fenntarthatóság népszerűsítése, kutatása és oktatása terén. A fő vizsgálati és bemutató területünk továbbra is Krisna-völgy, amely komplexitásában, lakóinak életmódjában, biogazdaságuk működtetésében, önellátási törekvésükben, de talán legelsősorban társadalomfejlesztési eredményeit tekintve, egyedülálló helyet foglal el a hazai ökofalvak sorában.

A Krisna-völgyben tartott programjainkon, bemutatóinkon a vendégek saját tapasztalatokat szerezhetnek arról, hogy az itteni életmód-minta elemeiben és egészében is másolható. Számos önkéntesünk írása, szakdolgozatok sora és egyetemi terepgyakorlatok jegyzőkönyvei tanúskodnak Krisna-völgy oktatási jelentőségéről. Kiadványaink, honlapjaink, levelezőlistánk népszerűsége, olvasottsága, kisfilmjeink nézettsége pedig további inspirációt jelentenek munkánk folytatásához. Krisna-völgy önellátás terén összegyűlt tapasztalatait mindeddig legteljesebb formában 2012-ben megjelent könyvünk, a „Beszélgetések az önellátásról” mutatja be.

További információk: www.okovolgy.hu

Kun András