A nevelés egy céltudatos, tervszerű tevékenység, melynek fő célja, hogy a felnövekvő generáció a társadalom hasznos, példamutató tagjává váljon, egyben biztosítja a közösség vagy társadalom értékrendjének, a civilizációnak a
továbbadását, fennmaradását.
A nevelés szorosan kapcsolódik az oktatáshoz, azonban bizonyos szinten el is különül attól. Míg az oktatás során főként az ismeretek átadásán van a hangsúly, addig a nevelés egy komplex, összetett folyamatot ölel fel, melyben a legfontosabb tényező a példamutatás. Hiába nevelünk egy általunk meghatározott módon, ha mi magunk nem élünk aszerint.
Ha gyermeket nevelünk, akkor a nevelés a teljes személyiségre ki kell terjedjen. A holisztikus nevelési szemléletmód szerint ez nem csupán az értelmi és testi nevelésen alapszik, ahogyan azt a hagyományos nyugati iskolarendszerben tapasztaljuk, hanem az embert teljességében vizsgálja, az egész személyiség nevelésére törekszik. Az embert teljes egészében szemléli: a testi és az értelmi nevelés mellett fontosnak tartja az érzelmi, az akarati, a szellemi, a lelki nevelést, valamint vizsgálja a szociális-társadalmi közeget is, amelyben a gyermek él. Ezen alapszik a védikus oktatási modell is: a nevelés minden gyermek saját természetének megfelelően történik, melyben meg tud valósulni a gyermekközpontú oktatás, az alternatív nevelés alkalmazása, a differenciálás. A holisztikus nevelés a tananyag puszta átadása helyett az emberi kapcsolatok fontosságára helyezi a hangsúlyt. A védikus modellben a tudás átadásának egyik pillére a bizalom. Ez egy személyes kapcsolat, amely lehetővé teszi, hogy el tudjuk fogadni a tudást. Ha valakiben nem bízunk, akkor a tőle származó tudásban sem fogunk bízni.
A holisztikus nevelés kiemeli, hogy szem előtt kell tartani a gyermek természetes fejlődését, érését. Fontosnak tartja a többféle kultúra megismerését, elfogadását, zöld pedagógiáján keresztül szemben áll a modern kor pusztító, pazarló, mértéktelen szokásaival. A védikus nevelésben az érzékkontroll, a lemondás, az egyszerű életmód mind azt a célt szolgálják, hogy az intelligencia tudjon működni. A Földanyán való függés nem a természeti javak kihasználását jelenti, hanem a természettel való harmonikus összhangot.
A nevelés eredetileg erkölcsi nevelést jelentett, mely főként szavakkal, illetve személyes példamutatással történt. Napjainkban sajnos azonban, amikor egy fiatal kikerül az életbe, azt tapasztalja, hogy amire szüksége lenne, azt nem tudja, amit meg megtanult, annak nagy részét nem tudja használni semmire. Az iskolai nevelés-oktatás fő céljának annak kellene lennie, hogy az erkölcsi törvényeken keresztül a fiatalokat megtanítsa a helyes életcél, életfelfogás kialakítására. Ennek egyik legjobb segítője az lenne, ha az alapelvekben egység lenne a szülők, az iskola és a társadalom között.
A holisztikus nevelés részei:
A testi nevelés nemcsak a sportot jelenti, hanem elméleti oktatásban a testi egészség megőrzéséről is kellene szót ejteni. Az értelmi nevelésben a tudás megszerzése mellett fejleszteni kell a helyes gondolkodást is. Az akarati nevelésben meg kell tanítani a diákot arra a képességre, hogy az akaraterő növelésével jó célokat tudjon megvalósítani, ugyanakkor képes legyen ellenállni a bűnnek. Az érzelmi nevelés öt alapvető szükségletét (szeretet, biztonság, elfogadás, elismertség vagy fontosság tudata, személyiség kialakítása) elsősorban a szülőktől kapják meg, de az iskola feladata is ezeknek a segítése. Cél, hogy a pozitív érzéseket elsajátítsák, a negatívokat felismerjék, elutasítsák. A szellemi nevelésben a szellemi tevékenység, az alkotás a fontos. A legfontosabb pedig az erkölcsi nevelés, az erkölcsi törvények elsajátítása és betartása. Ez jelenti a valódi intelligenciát. A lelki nevelés során az anyagközpontúság helyett a tudat kerül középpontba. Fontos megismerni a világ működését, annak célját, valamint hogy mi magunk milyen helyet foglalunk el benne. Az élet végső céljára világít rá: Istennel való örök kapcsolatunkra.
A nevelés alapvetően nem csak a tanár feladata. Nevel a család, az iskola, a közösség, a társadalom. Ezért is lenne fontos, hogy valamennyi terület egységes erkölcsi standarddal rendelkezzen, így nyújtva egy erős alapot a következő generáció számára.
Felhasznált irodalom: Légrádi László 2003. A holisztikus nevelés. Módszertani közlemények 4: 152-156.
(A cikk megjelent a Vissza Istenhez Magazin 2014/júniusi (nyári) számában, amely a Gyermekek Éve kapcsán gyermekekkel kapcsolatos különszámunk.)