Mi az intelligencia?
Az intelligencia az elme elemző és megkülönbözető képessége, amely ma az emberi érték egyik fokmérője, társadalmunkban való helyünk, besorolásunk egyik mércéje, mivel az ember az állatvilágból éppen értelmével emelkedik ki a legszembetűnőbb módon (pusztító képességét nem számítva). Az intelligencia egy komplex képesség, beletartozik az átfogó látásmód és analitikus képesség épp úgy, mint a jó emlékezőkészség, a gyors gondolkodási vagy a döntésképesség, ahol nem csak rövid, hanem hosszútávú célok szerint is mérlegelnünk kell. Az intelligencia a védikus szentírások, így a Bhagavad-gítá szerint a 8 alapvető elem egyike. Az 5 durva fizikai elem (a tűz, víz, föld, levegő, éter) mellett a 3 finomfizikai anyag, az elme, a hamis ego és az intelligencia alkotnak egy csoportot.
Az intelligenciát leginkább úgy jellemezhetnénk, hogy ez a képességeink és azok helyes használatának összessége, és tulajdonképpen az értelem, amely ha irányítása alatt tartja az élőlényt az konstruktív életvezetésre képes, míg ha elengedi a gyeplőt, akkor az elme veszi át az irányítást és az élőlény könnyen destruktívvá válik. Az intelligencia folyamatosan fejleszthető és mérhető, de koránt sem egy homogén szerkezetű dolog. Az intelligencia a különféle élőlényeknél és még az embereknél, egyéneknél is más és más természetű, megnyilvánulású. Ugyanakkor, amit ma intelligenciának nevezünk, az annak a tudatnak az egyik mértékegysége, amit a szentírások úgy definiálnak: ami a lélek jelenlétét jelzi a testben.
Amit a gyermek intelligenciájáról tudni érdemes
Az intelligenciát sokáig egy egységes képességnek vélték, amelyet a biológiai pszichológusok szerint egy terület irányít. Howard Gardner amerikai pszichológus Többszörös intelligencia elméletének köszönhetően ma már tudjuk, hogy az intelligencia hét összetevőre bontható, amelyek szervesen különböznek egymástól és működésükért más-más agyterület a felelős.
Korábban csak három típust különítettek el: az absztrakt-verbális, a tárgyi-manipulációs, és a szociális intelligenciát – ez a három azonban nem fedte le az élőlények értelmi képességeinek teljes körét.
Az IQ tesztek, vagyis a mérhető intelligencia mindig felveti azt a problémát, hogy ki számít, és ki nem számít intelligensnek és mindezt mi alapján kívánjuk megítélni? Szinte nincs olyan gyermek, aki valamely területen ne lenne különösen intelligens. A Bhagavad-gítá 7. fejezet 8. versében ezt olvashatjuk:
„Óh, Kuntí fia! Én vagyok a víz íze, a nap és a hold fénye, az om szótag a védikus mantrákban, a hang az éterben és az emberi képesség.” – vagyis Krisnától ered minden, még a felfogó- és megértő képesség is, a 15. fejezetben pedig azt mondja Krisna: „Tőlem jön az emlékezet és a felejtés.” De hányféle módon nyilvánulhat meg ez a képesség? El tudjuk képzelni, hogy ez a képesség és tudás a két alapvető intelligenciára, a nyelvi és a matematikai képességre korlátozódna, miközben Isten mindent átható és abszolút energia?
Az intelligenciát ma iskolákban főként két síkon fejlesztik: az egyik a verbális, nyelvi, a másik a matematikai képesség, s ebben is mérik, hogy a gyermek értelmes-e. Ha a gyermek e két területen nem elég kiemelkedő, akkor egyszerűen nem számít különösebben intelligensnek, pedig ez csak részben igaz! A gyermek valójában, ha bármely téren intelligens, akkor már jónak számít, ügyesnek, s akkor lehet életében SIKERES, ha a szülő segítségével megtalálja, hogy melyik az a terület, amiben Ő személy szerint igazán kiemelkedő.
Egyértelműen zseniális gyermekeknek pedig azokat a lurkókat nevezhetjük, akik minden intelligencia-típusban, vagyis ennek minden összetevőjében valamilyen szinten képzettek, tehetségesek, járatosak, vagy egy típusban rendkívüliek. Az ilyen szuperintelligenciák igen ritkák, azonban gyakori az, hogy egy-egy gyermek 2-3 intelligencia-típusban is nagyon fejlett, csak nem épp az iskolában elvártakban vagy nem ismeri fel a környezete a gyermek tehetségét és nem fejleszti azt. Itt kezdődnek a rossz eredmények és a sikertelenség érzésének lélektana. Pedig a védikus írások szerint minden képesség Krisnától ered, ami ennél fogva változatos és hasznos, és ezt a képességet szépen lefoglalhatjuk az Úr szolgálatában.
Munkanélküliség: Miért csak a szolgáltató szektorban dolgozunk?
Korunk igen komoly társadalmi problémája a munkanélküliség. Ennek egyik fő oka, hogy az egyre pusztuló természeti környezet több törődést és kevesebb kihasználást igényelne. Az is jellemző tendencia, hogy az egyre növekvő népességben egyre kevesebben dolgoznak, vagy akár találnak munkát, de ennek egyik jelentős oka, hogy a foglalkozási szektorok közül csak a harmadikban, a szolgáltató szektorban keresünk szívesen munkát. Ma nem divat a nehéziparban, gyárakban, vagy mezőgazdaságban dolgozni, sőt sokszor lenézik, bizonyos körökből kirekesztik azokat a személyeket, esetleg előítéleteket képeznek velük szemben, akik e foglalkoztatási szférákban érdekeltek. Az, hogy csak a szolgáltatásokat tartjuk kedvelt munkának, és leginkább csak ehhez értünk, is az oktatási rendszernek köszönhető. Mert igazán sem nyelvi-verbális, sem matematikai intelligenciával nem lehet elhelyezkedni állattartásban, kertészetben vagy egy gyárban. Ezekhez a dolgokhoz, kinetikus, vagy mozgási intelligencia szükséges, vagy egy teljesen más mentalitás adottság, például a szabálykövetés képessége. Pedig a védikus szentírások a tevékenységi körök 4 típusát határozzák meg, a lelki, papi, oktatói folyamatok végzői a bráhmanák, a védelemért és irányításért felelős vezetők a ksatriyák, a kereskedelmet, földművelést, állattartást végzők a vaisyák, a kézművesek, segítők pedig a súdrák – és egy fejlett társadalomban mind a 4 munkatevékenységre nagy-nagy szükség van!
Az intelligencia 7 összetevője – hogyan ismerheted fel gyermeked tehetségét?
Hogyan, miről ismerheti fel a különböző intelligenciatípusokat a szülő, és miként fejleszthetők ezek az összetevők, ha valaki adottságainak megfelelően képezné gyermekét? Az alábbi típusok közelebb vihetik a szülőket, tanítókat, hogy felismerjék a gyermekek veleszületett, természetes tehetségét, adottságait, s azt, hogy melyik intelligenciatípusban szorulnak a gyerekek esetleg komolyabb fejlesztésre, hogy ne maradjanak le társaiktól. A védikus bölcsesség egyébként nagy hangsúlyt fektet a kisgyermekek születési horoszkópjának elkészítésére is, ez ugyanis számos akadályt, lehetőséget, adottságot és hiányosságot feltár már idejekorán, a tehetséggondozás így akár az óvodai évek előtt megkezdhető.
1. Nyelvi vagy verbális intelligencia
Ez az intelligenciatípus nagyon fontos. Miért is? Mert a verbális kifejezőkészség egy kapocs köztünk és többi ember között, ennél fogva a kommunikáció, a társadalomba való belehelyezkedés egyik alappillére. Emiatt pedig a nyelvi és verbális intelligencia alapvető fontosságú. Ez kell ahhoz, hogy további tanulmányokban is megértsük környezetünket, a tananyagot pl. olvasás vagy elmondás alapján felfogjuk.
Iskolában: Ezt az iskolában elsősorban a nyelv, nyelvtan és irodalom órákon fejlesztik. Jó lehet fejlesztésére viszont pl. a drámapedagógia, vagy színjátszókör, ahol a gyermek beleszokik egy-egy szerepbe és elbeszéli annak érzéseit, élményeit. Ez egy nagyon jó motiváció a gyerekeknek, ám nem mindenki szereti.
Otthon: A szülő leginkább azzal fejlesztheti, ha beszélteti a gyermeket, ha szójátékokat játszik vele, és ha mesék költésére bíztatja. Játszhatunk bemondósat, hírösszefoglalósat, nagyobbakkal írhatunk könyvet, novellát, szerkeszthetünk vicces otthoni újságot, hírlapot.
Jó lehet, ha szöveges hirdetőtáblát függesztünk ki, ahol mindenki üzenetet hagyhat, és ha megíratjuk a gyerekkel például a család történetét.
A nyelvi készséget segíti a szókirakó játék, a kölyök Activity egy része, a keresztrejtvények.
Mégis a legjobb, ha a gyermek valakivel, rokonnal vagy barátokkal levelezik, s fontos, hogy minden nap olvassunk külön vagy együtt mesét, regényt, történeteket a szentírásból s később ezt beszéljük is meg!
Asztrológia: Bolygója a Merkúr vagyis Budha, ezért ha a gyermeknek ez támadottan áll születési képletében, lehetséges, hogy nehezen fejezi ki magát vagy nehezen tanul meg beszélni.
2. A matematikai vagy logikai intelligencia
A matematikai, vagy logikai intelligencia a másik, iskolában fejlesztett képesség. Elsősorban a gazdasági vagy műszaki továbbtanulás esetén illetve műszaki pályán lesz ennek a készségnek nagy szerepe, ugyanakkor nem árt, ha a gyermek képes a pénzügyekkel és a számokkal az életben is jól bánni. Ez fontos lehet például ahhoz, hogy a fiatalt ne vágják át egyetlen boltban, árusnál se, hanem pontosan adjanak neki vissza!
Iskolában: Ehhez a készséghez a matematika, algebra és geometria tárgyait találták ki. De nem ez az egyetlen, ami ebben segít.
Otthon: A logika elengedhetetlen kelléke a sakk. Aki tud sakkozni, átfogó gondolkodásra képes. Segíthet még az amőba, ami a figyelmet is növeli és a malom-játék is, vagy a dámázás.
Kisebbekkel játszhatunk pénzváltósat, boltost, számolósat és oknyomozósat! Nagyobbak számolhatnak fejben, például a polcról levett termékek értékét, amikor vásárolunk, hogy tudjuk mennyibe fog kerülni a bevásárlás. Ez egy jó tervezés is. Költségeket lehet számolni. Összeadatni a gyermekekkel a havi csekkek, kiadások értékeit és a bevételeket, pénzügyi manőverekben segíthetjük így őt.
Jó lehet még, ha mennyiségeket tanul a gyermek, liszt, tej, üveges élelmiszereknél megérteni pl. a nettó súly értelmét – ez sem könnyű.
A számok megjelennek még az időben. Az órarend mellé napirendet, munkabeosztást, időrendet is készíthet a gyermek, ami tovább segíti a számítgatást és szervezési készségét is javítja. A logikai fejtörők, kitalálós feladatok is sokat segítenek.
Mechanikus, de jó tanulás, ha a gyermek „bevágja” a szorzótáblát – egyesével.
Asztrológia: A logikai tiszta intelligencia jelölője a Nap (Súrya), ezért a napjegyünk sokat elárul logikai képességünkről, amelyben egyébként általában a Szűz, Bak, Skorpió, Bika és Kos jegyűek jeleskednek. Másodlagos jelölői a Merkúr és a Mars.
3. Vizuális vagy térbeli intelligencia
Ezt ma főként az óvodákban fejlesztik, játékokkal, de később már maximum a környezeti nevelés vagy rajzóra során beszélnek róla. Pedig ez kell ahhoz is pl. hogy a gyermekedet ne üssék el az utcán, fel tudja mérni az úttesten a közeledő autó távolságát, mozgását!
A vizuális intelligencia kell, hogy távolságokat, helyeket érzékeljünk, hogy az egész teret átlássuk. Ez az állatok számára természetes képesség, az embernek viszont egyre romló készsége.
Iskolában: Vizuális intelligenciánk javulhat egyrészt festés, térbeli ábrák készítésének segítségével. Rajzórán szó van róla, illetve speciális iskolákban környezet és vizuális kultúra címén kerül be a „padba”.
Otthon: Előnyösek hozzá a szembekötős játékok, találd ki mi van a zsákban, tapogatós játékok. Ez a táv, hely, tér és formaérzékelést javítja, de pl. az autóverseny vagy dodgem játékok is a vidámparkban.
A vizuális intelligencia mindenféle ezoterikus okosságok, agykontroll, teremtő gondolatok alapja is, ezért a meditációk, az elmében végzett asztrálutazásos vizuális játékok kiválóan fejlesztik ezt. Jó ötlet lehet még a térképrajzolás és olvasása, földgömb használata, és például a papírhajtogatás, és modellezés, vagyis tárgyak kép alapján térben való elhelyezése.
Az is jó, ha a lakást olykor együtt rendezitek át a gyermekkel. Ekkor esetleg a Vaszatiba is beletanulhat…
Asztrológia: A vizuális intelligencia, az idő-tér érzékelés a tapintás érzékével és a Szaturnusz bolygóval áll kapcsolatban, ezért a készség erősségéről ennek helyzete tájékoztat bennünket a képletben, de a Vénusz bolygó, mint esztétikai képesség is vizsgálandó.
4. Mozgási vagy kinetikus intelligencia
Ide tartozik a mozgási, mozgásirányítási, és műszaki készség is. Mindenféle kétkezi dolgok sorolhatók ide. Ez kell ahhoz is, hogy a gyerek jól tartsa magát, gerincét, és életerős legyen, rendben legyen járása, mozgása, futása.
Iskolában: Az iskolában ezt testnevelés órán részben fejlesztik, de sok gyermek egyáltalán nem szeret tesiórára járni, inkább csak valami speciális sportot űzne.
Ezért segíthetjük őt sportolási lehetőségekkel, nagyon jó lehet a jóga, valamely békésebb harcművészeti stílus, a tánc, vagy az úszás, ami a test teljes egészének összehangolt koordinációját kívánja meg.
Otthon: Jó, ha a gyermek műszaki ügyességi fejtörőket kap, ami logikáját is fejleszti a kinetikus intelligenciáján túl, ilyenek az ördöglakatok és egyebek.
Az a legfontosabb azonban hogy a napi sport mellett segítsen a műszaki dolgok létrehozásában, szerelésben. A technikaóra elvileg erre lenne, de valójában jobb, ha otthon nézheti, hogyan szereljük a számítógépet, a bicajt vagy az autót.
Ha a lányokat ez kevésbé érdekli vagy még kicsi a gyermek, a mozgását segíti a sok kis, finom-motorikus gyakorlat. Ilyen a hímzés, keresztszemes hímzés, varrás-szabás, öltöztetés, díszítés. Sminkelés és arcfestés tanulása, agyagozás, kézműves munkák, nád és gyékény bevetésével, vagy amit a legkisebbek is szeretnek: a szövés. Ha konyhában a tündérkedik, vagy a kertben ás, kapál, ültet az is kiváló és fejleszti őt, s megismeri közben a növényeket is.
Asztrológia: Elsősorban a Mars (Ravi vagy Mangal), másodsorban a Ráhu felel a mechanikai műszaki dolgokért és gondolkodásért, ezek helyzete határozza meg kinetikus képességünket.
5. A zenei vagy auditív intelligencia
Ez elsősorban a hangokra és zeneiségre alapozó intelligencia típus. A zenei intelligencia segít a memorizálásban, ezzel a képességgel tud valaki valamit szó szerint visszaadni, tud könnyen verseket tanulni. Tehát a jó memória is ide kapcsolható.
Miért?
Mert elültetni valamit magunkban, elmélyítéssel lehet. Ez lehet tanult testi szokás (ami mozgási intelligencia) vagy információ. Az információ zenei karaktereken keresztül rögzül, mert az első ritmus, amihez életünkben később mindent kötünk, amihez kapcsolunk, édesanyánk szívverésének hangja!
Iskolában: Az ének-zene órán ezt a készségünket fejlesztenénk, ám gyakran ez eléggé háttérbe szorul más órákkal szemben.
Nem csak a hallás és jó énekhang tartozik ide, hanem elsősorban a ritmusérzék, a zenére való mozgás képessége, a hangszereken való virtuóz játék. Kodály Zoltán óta tudjuk, hogy ez elengedhetetlen a gyermek fejlődéséhez.
Otthon: a kismama is fejlesztheti e téren gyermekét.
Jó, ha együtt énekelünk, dalokat tanítunk neki és minden gyermek legalább egy hangszeren, alapszinten megtanul játszani. Fontos lehet a tánc is, a ritmikus mozgás valamilyen zenére, ehhez a kerekítő játékok, a zenebölcsik kínálnak lehetőségeket, később a legjobb talán a népi tánc, akár iskolán kívül, pl. a templomban J.
A zenei intelligenciát fejleszti, ha a gyermek dalokat költ, komponál, verset ír, ami rímel, hangszeren zenét szerez vagy betanul valamilyen táncot, esetleg utánoz. A zenei intelligencia segít abban is, hogy a gyermek hanghordozása mindig a megfelelő legyen beszéd közben, ezért befolyásolja tonikáját és egész kommunikációját.
Asztrológia: A zenei intelligencia elsősorban a Vénusz (Sukra) bolygóhoz köthető, bár mint hang a Merkúr bolygó szerepe is erős benne.
A fennmaradó két intelligenciatípusunk némiképp különbözik a fent felsorolt öt, viszonylag ismert összetevőtől. Ezek elvontabb tartományban jellemzőek és általában kevésbé tartják fontosnak a szülők. Mondjuk úgy, ha a szülőnek nincs meg, a gyermek felé sem tartja fontosnak ezt kommunikálni. Pedig ez a két összetevő nagyon finom szinten határozza meg az embert.
6. Interperszonális intelligencia – az emberek közötti kapcsolati tér
Ez egy olyan képesség, amitől a gyermek igazán szocializálódhat és társas lény lehet. Ez a képesség kell ahhoz, hogy sokan szeressék őt, hogy konfliktusait könnyen rendezze, hogy ne szóljon az élete az utálkozásokról, hanem elfogadással teli legyen. Ez kell ahhoz, hogy bárkit megértsen és segítőkész, karitatív jellem legyen, és ez kell ahhoz is, hogy barátokat gyűjtsön.
Ez gyakorlatilag az empátia, beleérzőképesség és az elfogadás, mint tolerancia, nem érték-elv alapon, hanem pusztán létalapon történő egyvelege.
Iskolában: Talán segít valamicskét a társadalomismeret. De nem jellemző. Az újabban bevezetett kötelező önkéntesség óra viszont jó előmozdítója lehet ennek az intelligenciának.
Otthon: Az interperszonális képességet javíthatjuk önismereti körökbe járással, beszélgetésekkel, ha sokszor visszük kortársak közé a kicsit, és ha segítő szándékunknak hangot adunk. Tipikus tér a homokozó és a családi kupaktanács.
Az állatkertben etessünk állatokat, vegyük neki egy apró háziállatot, gondoskodjon róla. Legyünk megértőek nehéz helyzetben lévő emberekkel. Gyűjtsünk együtt adományokat, évente válogassuk ki a régi holmikat és vigyük el segítő pontokra, vagy ha már nagyobb, segédkezhet beteg emberek ápolásában is, vagy korrepetálhat kisebbeket. Ez az érzelmeket, együttérzést, az érzelmek megfogalmazását és egyfajta társadalmi jobb emberré válást is segíti.
Tanári hivatáshoz, ha valaki valóban értené és nem csak szakmaként művelné, ez a készség később elengedhetetlen!
Asztrológia: A bolygók közül a Hold (Csandra) az önvaló, az átma jelölője felelős beleérző képességünkért és érzelmi intelligenciánkért.
7. Metakognitív intelligencia
Ez egy magas és transzcendens szint. Elsősorban a befelé fordulást, az önismeretet és a spirituális szemlélődést teszi lehetővé. Ahogy az előző az extrovertált létezés, úgy ez az introvertált sík az ember életében. A gyermek metakognitív intelligenciája elsősorban az önismeretet jelenti. Ami viszont az élet minden terén, a tanulásban, barátkeresésben, pályaválasztásban meghatározó lehet. Ki vagyok én, mi a világ, honnan jövünk, hova megyünk, mi ezek között a kapcsolat? Ennek függvényében most mi a legjobb számomra?
Ide tartoznak az olyan komolyabb filozófiai témák is, miért vagyunk itt, van-e Isten, ha van, Ki Isten és mi az ember dolga ebben az életben? Vagyis a végső jelzőlámpákat jelenti életünkben, a kik vagyunk, mi az út, amin haladunk, és a hová tartunk, fontos, életünket terelő, mederben tartó kérdéseit jelenti.
Iskolában: Legfeljebb a filozófia óra, minimálisan, valamint a hit és erkölcstan-oktatás. De ez egy olyan téma, ami intim, családi közegben kerülhet inkább előtérbe.
Otthon: Segíteni ezt lélektani, filozófiai témájú könyvek olvasásával, sok-sok őszinte beszélgetéssel lehetséges. Az érdekes önismereti témákat kisebbekkel érdemes lerajzoltatni, nagyobbakat pedig ösztönözzük arra, hogy írjanak naplót. Ha furcsa dolgokat észlelünk, akkor ezekről is próbáljunk őszintén beszélni a gyermekkel – ne legyenek tabuk.
Írjunk olykor listát a terveinkről, és két oszlopba jegyezzük fel, mire vagyunk képesek és mi az, amit még fejlesztenünk kell. Játékosan karakterlapot is készíthetünk magunknak, mint a szerepjátékokban, ahol a gyermek saját valós készséget – tehát nem egy kitalált szereplőét – pontozhatja belátása szerint, majd beszéljük meg, hogy meglátásai valósak-e. A spirituális témákhoz érdemes szent helyekre, templomokba elvinni a gyermeket.
Asztrológia: A bolygók közül a Jupiter (Guru) és a Kétu az, ami a vallásos, lelki és metakognitív témákért felelős. A Jupiter helyzete ennél fogva meghatározza világképünket, vallásosságunkat is, a Holddal egyetemben.
Mint láthattuk az utolsó két intelligencia-elem már egészen elvont. Az egyik a másokkal (interperszonális) a másik magammal (metakognitív-intraperszonális) és csak részben másokkal való együttműködést feszegeti. Vagyis kik a többiek, kik a társadalom, hol a helyem, és én ki vagyok, mi vagyok ebben, merre tartok, mit szeretnék – metafizikai kérdéseket feszegeti. Foglalkozik az ember életútjával és Istennel, a végső kérdésekkel, amiktől gyakran félünk. Az egyébként tabu témákra is ez az intelligencia fogja megadni a választ, így a hogyan születik a gyermek, mi a halál, mi van utána témák az ebben a térségben felgyülemlett információk szerint lesznek bírálva.
Mennyire értelmes gyermeked – vagy Te magad?
Gyermekünk tehát összességében annyira értelmes, amennyire ezeken a szinteken, együttesen értelmes. Nem feltétlenül csak a hagyományos, iskolában mért képességek értékek, hiszen biztonságához, vagy a jó memóriához láthattuk, nem a megszokott két terület nyújt alapot.
Ma a gyermekeknek nagyon sok információt kell feldolgozniuk és folyamatosan, percenként haladni a korral. Ez nem lehetséges úgy, ha az intelligenciának csak bizonyos szeleteit fejlesztjük, szükség van a teljes egész egyöntetű fejlesztésére.
Fontos, hogy a gyermek egészsége épp olyan jó legyen, mint mozgási ügyessége, hogy szépen beszéljen, hogy ne vágják át a boltban, vagy ne üssék el az úton. Meg tudja jegyezni mit kellett hozni a boltból, ezt el tudja kérni az eladótól, mindezt udvariasan, kezelve azt a helyzetet is, hogy pisztácia nincs, mert kifogyott… S ha egy mód van rá, ebben az egészben tudja, hogy az élete kicsit több mint a bolti bevásárlás, s mindezt miért teljesíti. Így a gyermek teljes és boldog életet élhet, nem elveszve a részletekben, feloldódva a nagyobb célokban.
A 7 féle intelligenciát azonban nem csak Howard Gardner óta ismerjük. A 7 féle intelligenciához kapcsolódó különféle tevékenységi köröket 64 művészetként sorolja fel a Srímad-Bhágavatam 10. Énekének 45. fejezete. E 64 művészetet az Úr Krisna és Társa mindössze 64 nap alatt sajátította el, hiszen Krisna minden tudás valódi forrása és legjava is egyben. Azért azonban, hogy minden fiatal számára példát mutasson, még az Úr Krisna is tanulónak állt a hagyományos gurukula rendszerben (a Guru menedékében való iskolában). A 64 művészet megismerhető e fejezet 35. és 36. verségének magyarázatából.
„E két legkiválóbb személyiség, Krisna és Balaráma, akik Ők maguk a tudomány minden ágának eredeti szószólói, mindent, amit csak egyszer is hallottak, azon nyomban elsajátították. Rendíthetetlen figyelemmel tanulták a hatvannégy művészetet, ugyanennyi nap és éjszaka alatt, aztán pedig, ó, király, guru-daksinát ajánlottak lelki tanítómesterüknek, nagy elégedettséget okozva neki.”
Fodor Kata