Elindult a Hir24.hu internetes portál különleges cikksorozata az Élet-Stílus rovatban, amely fontos, nehéz, olykor kényes vagy éppen fogós társadalmi és etikai kérdésekben a különféle világvallások képviselőit szólaltatja meg.
A nő alapvető lételeme az anyaság megélése. Számára az anyává válás a lét tökéletességét jelenti. Sajnálatos módon ez sokszor akadályokba ütközik. A lélekvándorlás törvényei szerint ha egy nő gyermekre irányuló vágya beteljesítetlen marad, akkor nem tud élete végén kilépni a születés és halál körforgásából, azaz a reinkarnációból, hanem a lélek újra egy női testet kell elfogadjon, hogy vágya teljesülhessen.
A védikus szentírásokban olvashatunk olyan több ezer éve történt esetekről, melyek mesterséges úton történő megtermékenyítésről számolnak be. A híres Mahabharata eposzában és a többkötetes Srimad-Bhagavatamban is olvashatunk olyan történeteket, melyben például az uralkodónak nem született fiúgyermeke, ezért a szentekhez fordult segítségért. Az ősi korokban a szentek szigorú lemondásaiknak köszönhetően olyan misztikus képességekre tettek szert, melyek által képesek voltak például enni- vagy innivaló segítségével elősegíteni a királynő megtermékenyülését.
Manapság szintén többféle mesterséges módszer létezik, mely a sikertelen párokat gyermekáldáshoz juttathatja, és mindenki saját felelősségére választhat ezek közül. A fent említett példával ellentétben a mai eljárások nem mindegyike mondható tisztának és erőszakmentesnek.
A lombikbébi program során a leendő édesanya egy igen költséges, fájdalommal járó, és pszichésen, valamint fizikálisan egyaránt megterhelő eljáráson kell átessen ahhoz, hogy testében rendellenesen egyszerre több petesejt érjen egy időben. Erre azért van szükség, hogy minél nagyobb számú megtermékenyített ivarsejt álljon majd rendelkezésre, amik közül válogatni lehet. A pár napos embriók közül a törvényi szabályozásoknak megfelelően legfeljebb hármat, a vizsgálatok során legegészségesebbnek bizonyulókat ültetik be az anyaméhbe.
A lélek onnantól kezdve, hogy a petesejt megtermékenyül, jelen van a kezdetben mikroszkopikus méretű testben, hiszen a növekedés az élet egyik szimptómája. Vajon mi lesz azon kis élőlények sorsa, akiket anyu nem kap meg? Egyik részüket lefagyasztják későbbi használatra, másik részük pedig (még leírni is borzasztó) a kozmetikaiparban „kerül felhasználásra”, mint vegyi anyag. Mindez elkerülhető, ha a biológiai anya és apa a megtermékenyítés során annyira korlátozza a leszedett petesejtek számát, ahányat az édesanya a szervezetébe, tehát életébe vissza kíván/tud fogadni. Mint Krisna-hívők úgy gondoljuk, az az etikus, ha a mesterséges megtermékenyítés csakis olyan formában valósul meg, amely során minden megtermékenyített petesejtet beültetnek az anyaméhbe.
Mindeközben jelenleg is több százezer gyermek él hazánkban méltatlan körülmények, rossz lehetőségek között, szülői szeretetet nélkülözve, melyre a gyermekre vágyó sikertelen párok jó eséllyel kínálhatnának megoldást. A gyermek, szülessen bárhol, Istentől kapott ajándék, akiért az emberiség, de leginkább a szülő felelősséget vállal. Ilyen értelemben az örökbefogadás is tulajdonképpen egy asszisztált reprodukciós technika, melynek segítségével elkerülhetővé válhat az elhanyagolt, vagy bántalmazott gyermekek számának sajnálatos növekedése.