A lélekvándorlás tanítása alapvetően a keleti vallásfilozófiai irányzatok sajátja. Megtalálható a hinduizmusban és a buddhizmusban, de érdekes módon áthatja a különféle természetvallásokat, neopogány irányzatokat, és felfeslik a szufizmusban is. Az európai zsidó-keresztény kultúra ezzel szemben lineáris időfelfogást alkalmaz – egy alaposabb szemlélőnek azonban hamar feltűnik, hogy a linearitás egyetlen szakasza a teljes ciklusosságnak – vagyis a két irányzat nézőpontjában különbözik csupán. Nem a világ és a láthatón túli valóság különbözik a különféle kultúrákban, hanem csak az eszköz, a szemüvegünk, amelyen át megismerjük azt.
A lélekvándorlás tudománya
A lélekvándorlás a durva fizikai testek cseréje, amely egy bizonyos metódus szerint jön létre.
A védikus írások ezt a ruhák, a kabát cseréjéhez szokták hasonlítani. Az elnyűtt kabátot valaki egy újra cseréli, s hogy milyen kabáthoz jut, az attól függ attól, hogy milyen vágyakkal, gondolatokkal hagyta el a testét és milyen karmát termelt ehhez .
Sríla Prabhupáda, a Krisna-tudat úttörő tanítója így magyarázta a reinkarnáció tudományát: „A folyamat nagyon szövevényes. A lélek láthatatlan a mi anyagi szemünk számára. Mérete atomikus. A durva anyagi test – mely érzékekből, vérből, csontokból, zsírból stb. áll – megsemmisülése után az elme, az intelligencia és az ego alkotta finom fizikai test tovább működik. A halál pillanatában tehát ez a finom fizikai test viszi a parányi lelket egy másik durva anyagi testbe. A folyamat éppen olyan, mint amikor a levegő visz magával egy illatot. Senki sem látja, honnan jön a rózsa illata, de azt tudjuk, hogy a szél hordozza. Nem láthatjuk, hogyan, de megtörténik. Ehhez hasonlóan a lélek vándorlása is nagyon finom folyamat. A halál pillanatában az elme állapotától függően a parányi lélek egy apa ivarsejtjén keresztül egy bizonyos anya méhébe kerül, s aztán kifejleszt egy bizonyos típusú testet, melyet az anya adott. Ez lehet emberi lény, lehet macska, kutya, bármi.”
Törvény, amely a testek cseréjét szabályozza – a karma
A karma szó legpontosabban lefordítva tettet vagy cselekvést jelent. Amikor arról beszélünk, kiérdemeltünk egy karmát, „ez a karmánk”, valójában az ok-okozat törvényének megfelelően korábbi életeink, cselekedeteink összességéről, mérlegéről beszélünk.
Amilyen cselekvéseket végzünk, pl. egyszerű, tiszta vallásos életet élünk, vagy inkább anyagi örömökben, élvezetekben gazdag tevékenységeket folytatunk, az kialakít egy szokást. Ez a szokás, mint berögződés újra és újra ismétlődik az életünk során és amellett, hogy a folyamat újabb megismétlésére kényszerít bennünket, és egyfajta karmát is termel, kialakít egy gondolati metódust is. Gondolatokat, melyek a halálunk pillanatában, a test elhagyásakor jönnek fel bennünk. Ezek az életvégi gondolatok attól függenek, mivel töltöttük meg az életünket. Ha az anyagi, testi életen túli, örök lelki tartalmakkal, akkor kevesebb ragaszkodást halmozunk fel, s könnyebben, pozitívabb gondolatokkal, megfelelő fókusszal hagyjuk el az anyagi testet. Ha szokásaink és gondolataink az anyagi világhoz kötnek, akkor szinte bizonyos, hogy újra meg kell születnünk ebben a világban, s lehetséges, hogy nem is emberi testben tesszük azt.
A Bhagavad-gítá (8.6) ezt szintén megerősíti: „Amilyen létállapotra emlékezik az ember teste elhagyásakor, azt éri majd el kétségtelenül.” Később ezt Sríla Prabhupáda így magyarázza: „Azt, hogy milyen fajta testet kell egy élőlénynek a következő életében felöltenie, az a tudat határozza meg, amely a halál pillanatában jellemzi őt. Ez a lélekvándorlás folyamata. A testek fajtáinak választéka adott, és egyik testből a másikba a tudatunknak megfelelően vándorlunk.”
Karmánk térképe, a horoszkóp
A horoszkópunk, vagyis az alap, születési (radix) képletünk korábbi karmánknak tökéletes leképeződése. Nem véletlenül születünk meg adott időpillanatban, adott földrajzi helyen és adott családi körülmények között – szegénységben-gazdagságban, egészségben-betegségben, nehézségben és boldogságban. A születési időpillanat (és hely) a bolygók és csillagok egyféle speciális kombinációját mutatja, és ez a kombináció tökéletesen leírja, hogy mi az, amit kiérdemeltünk, mi a karmánk, a bolygók, mint szimbólumok nyelvén. Vagyis a felettünk futó csillagos ég, mint fizikai égitestek sora, nem határozza meg, nem determinálja jövőnket, ellenben megmutatja, leírja azt egy tökéletes azonosság mentén, az analógiák nyelvén. Ennyit és nem többet jelent a misztikus kijelentés: amint fent, úgy lent.
Reinkarnáció a horoszkópban
Már amikor egy alap születési képletet felállítunk is a reinkarnáció tudományágával foglalkozunk, az erre az életre vonatkozó lehetőségeink és képességeink sorát tárja fel a képlet. Egy személyt, egy élőlényt látunk, aki új testet fogadott el.
A születési alapképletből (natal chart) a Hold (Csandrá) a lélek jelölője, a jíva az önvaló, vagyis az utazó a testben. A Földről szemlélve a Hold pályája két ponton metszi a Nap pályáját, ezek a holdcsomópontok, a Sárkányfej és a Sárkányfarok, amelyet a védikus asztrológia nem csillagászati pontként, hanem árnyékbolygóként definiál, Ráhu és Kétu névvel illetve. Ráhu a démon feje, aki ravasz, erőszakos, akarnok és ártó, legfeljebb anyagi eredményeket nyújtó, míg Kétu a test. Ő sem ártalmatlan, kártékony, aki megfoszt az anyagi eredményektől, de legalább lelki kincsekkel kecsegtet helyette. Kétu jegy és házhelyzete az előző életeinkre utal, különösen akkor bír jelentőséggel, ha kiemelt helyet foglal el a képletben vagy valamilyen planétával áll együtt. Kétu, amit hozunk, amiből már kivettük részünket, amiről van tapasztalatunk, ami sokszor a kisujjunkban van, és ami emiatt sokszor már a könyökünkön jön ki – de ne gondoljuk, hogy többé nem fogják tőlünk kikérdezni újra ezt a leckét! Kétu szépen megfigyelhető az ember életében – a gyermekkorban felfedezett tehetség, a veleszületett képességek, az a szféra, azok a tudományok, melyeket nem tanultunk, csak tudunk.
Ráhu ezzel szemben a célokat jelöli, a vágyakat – ösztönös és erőszakos. Ráhu ural mindent, amit meg akarunk szerezni, ami hajt minket belülről, amire képesek vagyunk úgy fókuszálni, akár egy fanatikus. Tévedés, hogy Ráhu, vagyis a felszálló holdcsomó a következő életet mutatja, mivel szabad akarattal rendelkezünk, szabad élőlényekként hagytuk el a lelki világot az anyagiért, hogy itt fejlődjünk. Nem tudhatjuk, hogy a hozott képességeinkből mit lehet kihozni, csak sejtéseink lehetnek a képletből, ha igazán őszinték vagyunk.
Nincs előre lefektetve, hogy egy képlettel mik a maximum lehetőségeink, hiszen akkor nem lenne értelme az önismeretnek és a változtatásoknak. Ráhu egy utalás arra, hogyha ösztönösen cselekszünk, hajlamaink szerint, változtatás nélkül, ahogy az kijön belőlünk, akkor merre tartunk, meddig juthatunk el. Ráhu egy irány, de a végső választ arra, hogy felszabadulunk-e vagy újabb testet fogadunk-e el, csak a teljes képlet vizsgálatával lehet megállapítani. Ám még a legspirituálisabb személy is elbukhat, s még a leganyagiasabb ember is fejlődhet lelki magasságokba, ha megfelelő útmutatást kap. A holdcsomó-tengely (mivel a fej és farok mindig éppen 180 fokra áll egymástól) tehát az irányokat mutatja meg, ahol a jelen állomás mi magunk vagyunk, a Hold.
A lélek jelölője szépen feltárul családi képletekben. Generációk horoszkópjait vizsgálva sokszor ugyanazon jegyekben vagy házakban, vagy ugyanazon bolygókhoz kapcsolódva, ismétlődő mintákat alkotva jelennek meg a Hold és tengelypontjai dédszülők, nagyszülők és unokák képletében.
Karmánk hordozója a Szaturnusz is (Shani). Már szimbóluma is mutatja, hogy ez a mi keresztünk, amit a hátunkon cipelünk. Ciklusideje kb. 28,5 év, s nem hihetetlen, hogy egy családban éppen mindig azok az ősök és ifjak hasonlítanak a leginkább egymásra, akik 28-29 évre születnek egymástól ugyanazon famíliában?!
Szaturnusz a családi karma, de olykor egy népcsoport, vagy a nemzet karmája is. Szaturnusz Kronosz, s így Krisna. „Kálo ’szmi” – Idő vagyok, mondja Krisna, így az Idő az Istenség Legfelsőbb Személyiségének egy megnyilvánulása is. Szaturnusz a ránk nehezedő sors, amit nem tudunk elkerülni. A végzetünk. Akadályaink és korlátaink, de a legszilárdabb kapaszkodónk is. Stabilitásunk és az a pont, ahol kikezdhetőek vagyunk, félelmek, szorongások, öregkor, halál és tudás. Társadalmi értékrendünk szabályozó fele, vagyis az, amit nem szabad (s Jupiter az, ami helyes).
Előző életeinkről, karmánkról tehát képletünk egésze ad felvilágosítást. Hiszen karmánk eredményeként születünk meg egy bizonyos testben, egy bizonyos időben. Ha nem elégednénk meg ennyivel, hanem mindenképp a múltban kívánunk élni, előző életeinket firtatni, akkor egy pontos születési időponttal közvetlenül az ezt megelőző életünkről is információkat kaphatunk. A védikus írások szerint 8 millió 400 ezer létforma közül fogadhatunk el testet, így nem lehetünk abban az illúzióban, hogy azt gondoljuk, mindenképp emberi testben voltunk és leszünk az elkövetkezendőkben – most abban vagyunk, gondolkodni és Istent szolgálni is képesek vagyunk, becsüljük meg ezt a rendkívüli életet!
Sashtiámsa – a hatvanadik harmónia
Előző életünkről az alképletek közül a D60-as vagyis a 60 osztatú horoszkópábra ad felvilágosítást, amely azonban – mivel nagyon magas osztatú – csak akkor pontos és valós, hogyha 30 másodpercre pontosan tudjuk születési időpontunkat. Vagyis 30 másodpercenként egy másik személy fog ránk tekinteni ebből az alképletből. A tendenciák persze nagyon érdekesek. Az előző életes élményeket, meditációkat végző személyek olykor rácsodálkoznak az ebből a képletből nyerhető információkra, mondván álmukban, megérzéseik színterén már ismerik elmúlt életeik történetét és egy érdekes visszaigazolás ez számukra.
Az előző életes alképlet akkor használható igazán, ha önismeretünket bővítenénk. Kíváncsiak vagyunk arra, merről érkeztünk el a jelen stádiumba és ezáltal egy fejlődési irányt meghatározva képesek vagyunk saját előmenetelünket segíteni. Az előző életek alképlete tehát nem a múlt életeken való merengésre, hanem jövőnk tudatos tervezésére szolgál, s valódi célja, hogy építő életet éljünk általa a jelenben. Ez az asztrológia tudományának is legvégső célja.
Fodor Kata
Ha tetszett az írás: https://www.facebook.com/onlinehoroszkop
(A cikk eredetileg megjelent a Horoszkóp magazin júniusi számában)
“Az élőlény gyümölcsöző cselekedetei — legyenek akár jámborak, akár bűnösek — vágyai beteljesülésének láthatatlan okai. E láthatatlan okok a gyökerei az élőlény különféle testeinek. Erős vágya következtében egy bizonyos családban születik meg, és olyan testet kap, ami hasonlít anyja vagy apja testére. A durva és a finom test a vágyainak megfelelően jön létre.” Srímad-Bhágavatam 6.1.54.