Biokert, ökológiai gazdálkodás, fenntarthatóság – ki ne hallotta volna ezeket a kifejezéseket? Olyan szavak, amelyeket régen, a vegyszerek használata előtt még nem ismert a világ.
–> Megjelent Egyházunk környezetvédelmi kiadványa
Az alábbi cikk Bálamodaka dász tollából a Vissza Istenhez Magazin környezetvédelmi különszámában jelent meg.
A világpolitikáról, a gazdaságpolitikáról, a társadalompolitikáról, de már az egyházpolitikáról szóló híradások is a környezetrombolás aggodalomra okot adó híreivel terheltek. Ferenc pápa enciklikát ad ki a témában, a párizsi klímacsúcs egyetemes klímamegállapodást sürget, köztársasági elnökünk elektronikus aláírásgyűjtésbe kezd egy világméretű klímavédelmi akció keretében.
Megrendelhető: https://krisna.hu/2015/megjelent-egyhazunk-kornyezetvedelmi-kiadvanya/
Mérgek nélkül gazdálkodni – ezt jelenti a biokert, ami nem is olyan egyszerű, de nem is szörnyen bonyolult. Ha manapság az ember kertet akar művelni, először is földre lesz szüksége. Ez már önmagában is nehéz feladat lehet egy városban élő számára. Ha valahogyan mégis sikerült megtalálnunk a számunkra elégséges területet, akkor hogyan fogjunk bele? Mit tegyen egy rutin nélküli kertművelő? Kérdezzen meg egy mezőgazdasági boltban dolgozó eladót, hogy ő mit ajánl? Valószínűleg ő nem azt fogja mondani, hogy a kertet vegyszerek nélkül is lehet művelni.
Nézzük csak, mik is ezek a vegyszerek? Mesterséges készítmények, amik lehetnek műtrágyák, gyomírtók, gombaölők és így tovább. Jelenthet azonban olyan szereket is, amiket a modern eszközökkel felszerelt biotermesztésben is használnak. Mindenki hallott róla, hogy ha nem permetezünk, akkor nem lehet majd szüretelni sem. Ez így igaz, de vannak még olyan tényezők, ami miatt nem teljesen így van.
Szermentes élelmiszer
Vajon miért lesz beteg egy növény? Ahogy azt már magunkon is észrevettük, ha egészségtelenül élünk, nem figyelünk oda arra, hogy mit, mikor és mennyit eszünk, nem mozgunk eleget, akkor könnyen legyengülünk, vagy elkapunk valamilyen betegséget. Ez épp így igaz a növényekre is. Nekik is egészségesen kell élniük, az eredeti, természetes környezet megteremtésével. Ne próbáljuk utánozni a nagygazdaságok normáit! Nekünk otthon a változatos, színes környezet, sokféle növény termesztése legyen a célunk. A sok növény ugyanis együtt képes arra – ha megfelelően helyezzük el őket egymás mellé – hogy megóvják egymást a betegségektől és a kártevőktől. A növénytársítás olyan tudomány, amit csak a vegyszeres megoldást választók nem ismernek. A vegyszerek használatával megelőzzük a gondolkodást, és a növényeket nem erősítjük, hanem gyengítjük. Érdemes tudatosan felépíteni kertünket ahelyett, hogy az egyszerűbb, de sokszor drágább megoldást választanánk.
Országszerte egyre többen igyekeznek visszatérni a hagyományos gazdálkodáshoz. Könnyebb úgy elkezdeni, ha egy kis helyi kertész közösséghez csatlakozunk, vagy egy működő gazdaság partnereinek szegődünk. Az első néhány lépés sokkal inkább tapasztalatszerzés, mintsem termékeny időtöltés lesz. Ha azonban kitartunk az elveink és céljaink mellett, akkor a kitartásunk gyümölcsöt fog hozni. Aki viszont ezt az utat választotta, nem pénzben, hanem egészségben kapja majd a fizetségét.
Szelíd módszerek a kártevők ellen
A növénytársítások megelőzik a betegségeket, és a kártevőket is távol tartják. Közismert népi módszerekből nincs hiány ezen a területen. Ilyen például a vöröshagyma és a sárgarépa egymás mellé ültetése. Mindkét növény illata a másik kártevőjét riasztja. Közismert a körömvirág szórványos vetése is, ami a földben élő fonalférgeket tartja távol. Ez különösen a gyökérzöldségeknek hasznos, de minden gyökérrel rendelkező növény számára kedvező. A paradicsom mellé jó bársonyvirágot – vagy hétköznapi nevén büdöskét – ültetni. Ez a virág egyrészt vonzza a porzásért felelős méheket, másrészt jellegzetes illatával távolt tart néhány kártevőt. A bazsalikom is jó társa a paradicsomnak – nem csak a pizzán, hanem a kertben is.
A házilag elkészíthető permetszereknek se vége, se hossza. Vannak, akik a chili vagy erőspaprika főzetre esküsznek, megint mások a csalánlé áztatását dicsérik. A csalán nagyszerű nitrogénforrás is. Ha nem is tudunk vele rendszeresen permetezni, legalább a zöldségek gyökereihez tegyünk egy keveset a frissen kaszált csalánból. Ezt egyébként sem nehéz beszerezni, mert sokfelé nő. A káliszappan oldata – maga a szappan háztartási boltban beszerezhető – elűzi a tetveket. Szerintem ők az egyik legveszedelmesebb kártevők, de heti rendszerességgel permetezve ezzel a szappanos vízzel, sikeresen fel lehet venni ellenük a harcot. A fontos, hogy a levelek belső felén tanyáznak, ezért mindenképpen ide fújjuk az oldatot is.
A kártevők összegyűjtése a legegyszerűbb megoldás. Így lehet a krumplibogarakat vagy a csigákat is összeszedni. Ha széles deszkákat fektetünk az ágyások közé, a csigák össze fognak gyűlni alatta, mivel szeretik a nedves helyeket. Innen már könnyűszerrel be lehet őket gyűjteni. A krumplibogár már nehezebb eset. Ha valaki dolgozott már krumplival, az tudja, mennyi nehézséget és kárt tudnak okozni ezek a kis bogarak és lárváik. Ha nem találunk természetes ellenfelet, például kacsákat, akkor a szedés az egyetlen megoldás. Ezt viszont jó kell ütemezni, mert hajnalban és este csak alig-alig találkozni velük, viszont napközben hemzsegnek. Ezt az időpontot kell kihasználni.
Idő híján biogazdálkodásban használható, természetes alapanyagokból készült permetszereket. Ilyeneket ma már több boltban be lehet szerezni, akár a hagyományos mezőgazdasági boltokban is.
Szeretettel várom a blogomon: www.krisnakert.wordpress.com
Balamodaka Das