Vallási vezetők, a tudományos élet képviselői, vallásgyakorlók és politikusok jöttek össze egész Európából, hogy „ A vallások és az európai migráció” című tanácskozáson megtárgyalják az Európát érő legfontosabb kihívás kérdéskörét: a migránsok tömeges bevándorlását Európába és mozgásukat az európai régión belül. A tanácskozásra Hessen szövetségi állam brüsszeli Európa-parlamenti képviseletén került sor 2016. december 8-án.
A fő cél az volt, hogy alaposan feltárják: mit tehetnek a vallási és sokvallású közösségek szerte Európában azért, hogy a bevándorlók sikerrel – és így a befogadó társadalmak számára is megnyugtatóan (a szerk.) – integrálódjanak a befogadó társadalmakba és közösségekbe, ugyanakkor komolyan figyelembe vegyék a befogadó közösségek tagjai részéről felmerülő valós aggodalmakat.
Vallási és nem vallási szervezetek részéről is részt vettek szakértők a tanácskozáson. A felek egytől egyig érdekeltek e vitában, és egy sor jó, gyakorlati példa is ismertetésre került az egyeztetésen. A különféle vallások képviselői kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg, milyen lehetőségeket kínál, egyszersmind milyen veszélyekkel jár, ha a vallási szervezetek és közösségek intenzívebben bekapcsolódnak az integrációt elősegítő folyamatba. A vitát Mark Weinmeister, Hessen Szövetségi Állam európai ügyekkel foglalkozó államtitkára vezette.
“A nyitott és békés társadalom érdekében a vallási közösségeknek részt kell vállalniuk a közös felelősségből és támogatniuk kell a civil szervezeteket és a politikai felelősöket” húzta alá Dr. Thomas Wipf tiszteletes, az ECRL moderátora.
“Ha nem nyerjük meg a helyi lakosságot az integráció ügyének, akkor kudarcot vallunk. Nem lehet ezt Brüsszelből levezényelni, helyi és regionális szinten kell dolgozni” – mondja Matthias Oel, a migrációs és biztonsági alapok igazgatója, az EU Bizottság migrációs és belügyi alapjai főigazgatója.
A vallási vezetők fontos szerepet játszanak az előítéletek lebontásában és segíthetik a befogadó közösségeket abban, hogy a bevándorlókat mint embereket fogadják” – hangsúlyozta Yahye Pallavicini, a milánói al-Wahid Mecset imámja, az Olasz Iszlám Közösség alelnöke.
“Amikor az integráció olyan mérőszámait nézzük, mint az oktatás és a munkapiaci hozzáférés, az egyetlen terület, ahol a különbségek még számítanak, az a vallás – A vallás mindig fontos különbségtevő tényező lesz” . mondja Prof. Dr Rainer Münz, az EU Bizottság Európai Politikai Stratégiai Központjától.
“Europának a helyreállítás, az újáépítés és a gyógyítás központjának kell lennie, és ebben a vallási közösségeknek óriási lehetősége van a részvételre” – következtette Prof Simon Keyes, a Winchesteri Egyetem Vallási megbékélés és béke központjától.
Dr Majbritt Lyck-Bowen és Dr Mark Owen, a Winchesteri Egyetem munkatársai bemutatták annak a kutatásnak az előzetes eredményeit, amelyet az Egyetem az ECRL-lel együttműködve végzett. A projekt során a kutatásban meglévő integrációs modelleket több esettanulmányra alkalmazták annak érdekében, hogy egy kifejezetten ’vallásközi’ megközelítés lehetséges hasznát vizsgálják.
A tanácskozás szervezői Lucia Puttrich, a Hessen Szövetségi Állam Szövetségi és Európai ügyekkel foglalkozó Minisztere, az Európai Vallási Vezetők Tanácsának (Vallások a Békéért mozgalom) moderátora, Dr. Thomas Wipf, és a Winchesteri Egyetem Vallási megbékélés és béke központja részéről Dr Mark Owen voltak.
Az Európai Vallási Vezetők Tanácsa (ECRL) – A Vallások a Békéért mozgalom része – Európa történelmi vallásai vezetőit tömöríti: Judaizmus, kereszténység, iszlám, valamint a buddhizmus, hinduizmus, szikhizmus és zoroasztrianizmus. Az ECRL az Európa Tanácsban tanácskozási joggal rendelkezik, és egyike a Vallások a Békéért hálózat öt regionális vallásközi tanácsának. Ez utóbbi az ENSZ akkreditált szervezete, a legnagyobb és leginkább reprezentáns vallásközi egyesülés, amely 1970 óra szorgalmazza a közös fellépést.