Mindegyik vallásban vannak esküvői szertartások? Különböznek ezek, vagy hasonlóak? Milyen szimbólumokat használnak a különböző vallások az esküvői ceremónián? Mit jelent az esküvő? Isten köt össze két embert, vagy ő áldja meg?
A múlt heti Isten tudja kérdésünkben a házassággal kapcsolatban tettünk fel kérdést a vallások tanítóinak, ezúttal pedig a házasságot mintegy megpecsételő esküvői szertartások sokszínűségére voltunk kíváncsiak.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Milyen jellegzetességekkel bír egy esküvői szertartás az ön vallásában? Milyen különleges szimbólumok jelennek meg a szertartás során? – írja Rába Géza szerkesztő a 24.hu Isten tudja rovatában.
Az esküvői szokások Indiában területenként igen eltérőek lehetnek, noha – mivel mind a Rig Védán alapulnak – a szertartás alapelemeinek zöme valamennyi szokásrendben egységes.
Az esküvő a hétből az egyik olyan úgynevezett szamszkára, azaz tisztító szertartás, mely az életünkre mély, pozitív benyomást gyakorol, ezért legtöbbször ez egy többnapos rendezvény. A szamszkárák során nagy figyelmet fordítanak az isteni szimbólumok megjelenésére, hogy a házasélet középpontjában is Isten álljon majd.
Először is a talpig felékszerezett, hennával díszített menyasszony körbejárja vőlegényét, ami az önátadás és tisztelet jele. A nyakukban lógó virágfüzér kicserélése egymás segítését jelképezi. A lány édesapja ezután kezüket szintén füzérrel köti össze, így ajándékozza el lányát, s ekkor teszi meg a pár a házasság során tartandó fogadalmakat. Ám nemcsak a kezet, hanem a fiú és a lány ruháját is összekötözik – ezt azonban egy életen át ildomos ily módon tárolni. Amint a nyugati kultúrában a jegygyűrűvel, a védikus rendszerben egy tekintélyes nyaklánccal szimbolizálják az összetartozást, ennek átadása az esküvő fénypontja. A homlokra festett piros pötty (bindi), valamint a választékba festett piros csík (szindhúr) egyaránt a hölgy életre szóló házassági szimbólumai. A vőlegény felel a leendő család jólétéért, a bőség és gondoskodás jeleként ezért a szertartás során ajándékot ad menyasszonyának. A szilárdságot, hűséget, eltökéltséget erősítendő, a menyasszony bátyja a lány lábát egy őrlőkőre helyezi, majd szimbolikusan átkíséri húgát a vőlegény házába, ami későbbi lakhelyéül szolgál – innentől kezdve tekinthetők a felek házastársaknak.
A ceremóniát tűzáldozat zárja, mely során a főpap a pár nevében felajánlásokat (gabonát, ghít, fát) dob a tűzbe, az Úr elégedettségére, s közben az esetleges hibák, akadályok vagy balsors semlegesítéséért imádkozik. Mielőtt a pár a gazdagság érdekében megetetné a teheneket és adományokat osztana a szenteknek, minden jelenlévő megáldja őket.
Gandharviká Préma déví dászí (Szilaj Péterné)
vaisnava (Krisna hívő) lelkész